Elítélt múltak / Jeon Jungkook ff.

11.fejezet

-Jól vagy ?-kérdezi valaki , én pedig összerezzenek , és még inkább összekuporodok .

-Ne ! Kérlek ne bánts ! Nem akarom újra !-kiabáltam , az illető pedig nem csinált semmit .

-Nyugodj meg Everly , nem foglak bántani .-jött közelebb , és ekkor véltem felfedezni kivel is beszélek . Hoseok állt elöttem kedves mosollyal , és egy bögre teával kezében . Lassan közelebb lépett hozzám , és le ült mellém az ágyra . Most nem igazán akarok férfi társaságban lenni , de Hobi jelenléte mindig nyugtató . Felém tartja a bögrét , én pedig hálásan elveszem .

-Hogy hoztál ide ?-kérdezem . Kicsit tétovázik , de beszélni kezd .

-Éppen fát gyűjtöttem , amikor a patak partján találtalak . Meztelen és véres voltál , tele lila foltokkal , így nem hagyhattalak ott . Meg hát te vagy az egyik legjobb barátom .-mosolyog rám kedvesen .

-És mégis miért vagy az erdőben ?-teszek fel egy újabb kérdést .

-Akár hiszed akár nem , de Jungkook küldött .-ingatja fejét , én pedig majd ki csattanok az örömtől . Jungkook aggódik értem . Tudom , hogy konkrétan most erőszakoltak meg , de lehetetlenül boldog vagyok a hír hallatán . De ahogy az emlék visszatér a fejembe , úgy szöknek könnyek a szemembe is .

-Hoseok...engem...engem meg e..erőszakoltak .-szipogom , és a szemeimet dörzsölöm . Nem gondoltam még bele milyen rossz is lehet ez . Láttam már ilyet filmekben is , és már oktatást is adtak róla nekünk , de a valóság teljesen más mint ahogy azt elmondják .

-Akarod hogy megöleljelek ?-kérdezi , én pedig nemlegesen megrázom a fejem . Most egy férfi közelségére nem vagyok .

-Nem köszönöm csak...-mondanám , de az ajtó hirtelen nyitódása félbeszakított . Jimin és Taehyung lépett be rajta hangosan zihálva .

-Everly ! Everly jól vagy ?-ölelne meg Jimin , de én hátra húzódok . Nem , egyáltalán nem vagyok jól . Nem bírok felállni , így muszály ülve maradnom .

-Nem , nem vagyok jól Jimin . Engem meg...meg...-motyogom , de a vége hangos zokogásban hal el .-Annyira szégyenlem magam...

-De mégis miért szégyenleg magad ? Nem a te hibád , és elöttünk semmit sem kell titkolnod , vagy éppen szégyellned . Már Jungkook is tud róla...-suttogja Tae , én pedig teljesen elfehéredek .

-Honnan tud róla ?!-kiáltok fel hisztérikusan .

-Onnan hogy itt voltam .-hallok meg a sarokból egy ismerős hangot . Átfut rajtam a borzongás , hiszen ez a hang nem az amit megszoktam . Ez rideg .

Feltérdelve az ágyon a sarokba nézek . A holdfény alatt tökéletesen kivehető az emberi test , ami nem is akárkié . Jungkooké . Szám elé kapom a kezem .

-Jungkook ? Jungkook én annyira sajnálom . Nem akartam...-motyogom . Hallom ahogy a padló nyikorog , és hirtelen egy magas alak áll elöttem . Felkapom a fejem , és Jungkook lágy pillantásaival találom szembe magam .

-Nem rád haragszom . Hanem arra a faszra aki ezt tette veled .-sziszegi , érintése mégis gyengéd , ahogy arcomra simít .-De most viszont van egy kis dolgom . Ne feledd...várlak...-súgja , és hint egy apró puszit ajkaimra . De ez a puszi nem csak egy átlagos jel . Ez a puszi jelenti nekem a reményt .

De mégis mi dolga van ?

Sziasztok ! Meghoztam az új részt , remélem tetszik 😉
Megint kezdünk belefolyni a bonyodalmakba , de én igazából nem bánom :-)
Köszönöm hogy elolvastad , hibákért pedig bocsi😊❤