Ez a könyv az Elítélt lelkek 2. része !!
Azóta a nap óta négy év telt el . A történtek kezdtek feledésbe merülni , Everly pedig kezdte újra megtalálni a helyes utat . Viszont nem volt már ugyan az az ember , aki azelőtt volt . Miután megtudta ki is...
-Már hogy érted azt , hogy meg akart titeket menteni ?-kérdezem , hiszen nagyon érdekel ez az új információ . Lehet hogy ezzel új dolgot fogok megtudni Jungkookról .
-Ez négyszáz éve történt . Nekem még a dédapám mesélte , hiszen ő akkor volt száz éves .-kezd bele Kai .-Négyszáz éve egy nagyon borús napon sikogatásokat hallottak a dédapámék . Persze mivel mi itt élünk , így az erdő a miénk , kíváncsiak voltunk mi történt azelött a bizonyos sikítás elött . Egyből farkassá változtak , és oda futottak . A nagyapám elmondása szerint egy női , és három kisgyerek holtestet találtak egy fáról lelógva . Minden bizonnyal felakasztották őket . Azt hitték már nincs a helyszínen senki , amikor is nem messze egy nagy házat találtak az erdőben . Nem sejtették kinek is lehet a háza ebben az erdőben , hiszen itt rajtunk kívül nincs is senki . Ember testbe burkolózva be is nyitottak a házba , ahol csak egy férfi tartózkodott .
A nagypapám így mesélte :
Arca olyan volt mint a frissen esett hó , teste pedig könnyűnek tűnt mint a pihe . Egy helyben állt a kandalló elött , és még velünk sem foglalkozott . Nem tudtuk mi lelhette , de nekem már egyből feltűnt hogy bizony köze van ahhoz a négy holtesthez . Közelebb is mentem hozzá , és megveregettem vállát .
-Jól van barátom ?-kérdezem , de még mindig meredten a tüzet nézte . Félelmetes volt testtartása , már-már teljesen olyan volt mint egy szobor .
-Menjenek .-szólalt meg hirtelen mély , felelmetesen hárborzongató hangon . Mégis volt benne valami szomorúság .
-Már miért mennénk ? Valami baj van magával ?-kérdezem tovább , ő pedig fény sebességgel felém fordul .
-Menjenek el . Menjenek az erdő túlfelére , ahol sosem találják meg magukat . Menjenek innen ha fontos maguknak családjuk . Menjenek ha nem szeretnék úgy végezni mint én...mi .-mondja majd újra a tűz felé fordult . Még sosem láttunk ilyen jelenséget mint ez az alak , de akkor sem foglyuk őt itt hagyni .
-Uram badarságokat beszél . Kérem jöjjön velünk .-kérdem , de nem mozdul . Még csak nem is pislog .
-Őket is ott hagytam . Talán meg tudtam volna őket menteni , de önző módon elmenekültem . Maga szerint...hová tudnék én még menni ? Akárhova megyek , mindenkol meg akarnak majd ölni . Ezt tették a családommal is...megölték őket .-mondja , majd hátrált egy lépést az ajtó felé .-Nem akarom hogy maguknak bármi bajuk essen . Rejtőzzenek el amíg nem késő .-mondja , majd az ajtón át kiérve eltűnt . Én utánna szaladtam , de amikor kiértem már szárnyai voltak . Ez volt eddigi életem legmeghökkentőbb látványa .
-Egyáltalán ki maga ?!-kiáltok utánna , amikor már szállt fel . Lassan megfordult , és lenézett rám az égből .
-Még hallani fognak rólam . Nem is egyszer .-ígéri , majd mint a köd úgy szállt el .
Kai mesélye után csak bambán ülök a helyemen , és csak nézek magam elé . Azon az este amikor Jungkook családját megölték...nem Taehyung volt az aki segített neki . Hanem maga az ellensége .
Sziasztok drágáim ! Köszönöm hogy elolvastad , hibákért pedig bocsi😊❤
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
