Amikor kijöttem a sátorból nagyon rosszul lettem, hányingerem volt, és fájt a fejem is, ezért úgy határoztam, hogy egyenesen hazafelé veszem az irányt. Alig negyedóra telt el és már otthon is termettem. Nem sok idő telt el a különös eset óta, de annál inkább nyugtalanított. Nem sokkal később annyira szédültem, hogy amikor felálltam nekimentem a szekrényemnek, ami elkezdett felém dölni. Azt hittem, hogy itt a vég, de az ajtó felől hangok szűrődtek be. Szüleim rögtön, mint valami hősök a segítségemre keltek, berohantak a szobába és megmentettek. Rámesett, de semmi bajom nem volt, mintha meg sem történt volna egy árny sem vont le következtetéseket. Csend volt. Nehéz lehetet leszedi rólam ezt az átkozottul nagy szekrényt. Mindenki jobbnak látta, ha nem firtatjuk ezt a különös esetet, bármi is legyen az oka. De csak-csak a belső hangok nyugtalanítottak, köze van mindezekhez a sátorhoz, miért éltem túl? Mik ezek a megpróbáltatások az életemben?
VOCÊ ESTÁ LENDO
Miért ilyen az élet?
EspiritualSzeretném egy novellán keresztül bemutatni azt, hogy mennyire megváltoztathatja egy dolog az életünket és mennyire befolyásolja az, hogy folyamatosan a múltba tekintünk vissza. Röviden ennyiről szól, ha érdekel olvass bele:)