Na, ebbe is, hogy keveredtünk? (Befejezett)

-:12.rész:-

-*Hát persze! Mindenkinél minden jól megy, én meg.. Én meg még semmire se jutottam! Mégis mikor lesz ebből valami? Egyeltalán kedvel? Jézusom, mi van, ha az is zavarja, hogy itt lakok? Mi van. ha egyenesen utál? Vagy… ki nem állhat! El kéne mennem.. Vajon Zoeyék befogadnak? Esetleg Tamiék? Vagy próbálkozzak Virágéknál? Nem-nem.. náluk most fura lenne a helyzet azok után ami történt.*- Haj..- Sóhajtott nagyot magában.

-Kata? Haza értem!- Hallatszott Kuroo hangja az ajtó felől.

-*Hát, ez szuper.. Most még elszökni sem tudok.*- Gondolta magában a lány.

-Itthon vagy? Helló?

-Igen! Itt vagyok!- Lépett ki a szobából a nappaliba Kata.- Milyen volt az edzésetek?

-Jó?

-Éhes vagy? Van még a tegnapi kajából.- Érdeklődött a lány.

-Ohh.. igazából ettünk hazafele a csapattal..

-Hát persze..-Suttogta magának Kata.

-Hm? Mondtál valamit?

-Nem! S-semmit!- Tette fel védekezően maga elé a kezeit.- Vagyis…

-Ha?

-Mindegy semmi..

-Semmi. Semmi? Komolyan? Ennél átlátszóbb nem is lehetnél. Nincs olyan, hogy semmi. Ezt még én is tudom…

-Akkor..

-Akkor..?

-Szeretnéd, hogy kiköltözzek?

-MI? Miért kérdezel ilyet?

-Mert… biztos a terhedre vagyok.

-Nem. Csak..

-Igen? Csak?

-Csak.. fura.- Motyogta Kuroo.

-Ennyi? Ezek szerint tényleg jobb lenne, ha.. ha elmennék.- Fordult meg Kata, hogy a szobájába menjen összeszedni a cuccait.

-De, nem így értettem!- Kiáltott utána a fiú.- Furcsa, de máshogy!

-Mégis, hogy máshogy?

-Hát.. máshogy. Tudod.. hát… Ááááh! Nagyon máshogy! El se tudod képzelni!

-Talán mégis..

-Valamennyire igen, de.. nekem ez nem megy!

-Mi nem megy?

-Ez az egész! Tudod mit?

-Mit?

-Kurvára kedvellek! Már vagy egy hete próbálom elmondani, de most kimondtam!- Mondta kicsit indulatosabban, mint kellett volna.

-Hát ennek rohadtul örülök! Én is kedvellek!- Kiabálta Kata is.

-Jó! Szuper! Akarsz járni velem?- Kérdezte még mindig elég hangosan Kuroo.

-Igen, akarok!- Válszolt a lány.

-Jó!

-Jó!

És csend. Csak nézték egymást, bár tudták, hogy lesz folytatás, csak az nem, hogy ki teszi meg az első lépést. Végül Mind a ketten egyszerre léptek a másikhoz és szüntették meg egymás között a távolságot. A csók csatának a levegőhiány vetett csak véget, ami után ott folytatták ahol abbahagyták. Kellett vagy 20 perc mire leszálltak egymásról és ahhoz is kellett pár perc mire végre levegőhöz jutottak.

-Most mi legyen?- Kérdezte a fekete hajú.

-Film?

-Ohh~  Én másra gondoltam!- Húzta kaján mosolyra száját.- Áucs! Csak vicceltem! Hééé! Most mérges vagy? Hova mész?- És ekkor csattant be az ajtó Kuroo orra előtt.

-Ki nem megyek innen holnapig!- Mondta az ajtó mögül Kata.

-Csak vicceltem! Nemár! Ezt nem mondhatod komolyan!- Kopogott az ajtón.- Kata! Nyisd már ki!

-Neeem!

-Mit akarsz? Valami csokit?

-Nem rossz ötlet! Mid van?

-Hát…őm…

-Ez nem elég meggyőző!

-És ha elviszlek egy cukrászdába?

A zár kattant és az ajtó kinyílt.- Te fizetsz, remélem, tudod!?- Indult meg, hogy felvegye a cipőjét.

-Igen. Tudom..- Ment utána a fiú is.

-:---:----:---:---:----:----:---:---:---:---:---:---:---:-

-Mit hozhatok?- Állt meg elettük az egyik pincér.

-Hm.. Nekem egy kávét és egy csokis muffin.- Mondta a fekete hajú.

-Rendben. Önnek?- Fordult most Katához.

-Egy limonádét, egy epres pikótával, egy vaníliás tekercsel, egy csoki mousseal és egy szivárványos muffinnal!

-Őm.. rendben! Mást hozhatok esetleg?- Mind a ketten megrázták a fejüket.- Akkor azonnal hozom!
Kuroo mélyen Kata szemeibe nézett aztán összeszűkítette a szemeit és úgy nézte tovább.

-M-most mi van?- Kérdezte a lány.

-Ezt tényleg mind meg akarod enni?

-Persze! Olyan jól nézek ki! Meg biztos mindegyik finom is..

-Hát nekem mindegy!- Vonta meg a vállait a fiú.

Nem sokkal a miután elment a pincér, már jött is vissza az italokkal. Letette a két vendég elé, majd egy „Egészségükre” után el is ment, hogy a többi rendelést is kihozza. Egy nagy megrakott tálcával tért vissza, amiről egy sütit Kuroo elé rakott le a többit pedig Kata elé, majd ismét távozott. Mind a ketten nekiláttak a rendeléseiknek, de míg Kuroo lassan ette az egy darab kis muffinját, addig Kata, már a sütije felénél tartott és a másikkal szemezett közben. Nem sok kellett és el is fogyasztotta az elsőt, utána a másodikat, közben Kuroo is megette a sajátját.

-Azt megkóstolhatom?- Kérdezte a lánytól, aki éppen az epres piskótáját falatozta.

Kata levágott egy darabot az ételből, hogy felszúrja a kis villájára, amit utána Kuroo szájához tartott.- Tessék!- Kuroo közelebb hajolt és bekapta a felé tartott falatot.- Ugye, hogy finom?

-Tényleg nagyon jó.- Mondta.- Izé.. ott.. ott van egy darab!- Mutatott a lány arcán a kis kajamaradék felé.- Várj!- Felvett egy szalvétát, hogy azzal törölje le, de meggondolta magát.- Hajolj egy kicsit közelebb!- Kata Úgy is tett, majd egy nyelvet érzett az arcán. Kuroo lenyalta az ott maradt darab sütit, aztán nyomott a helyére egy puszit. Kata teljesen belepirult a cselekedetébe, ezért le is tette a villát. Nem tudott többet enni.- A többit nem eszed meg?

-Nem.. elég volt..- Pirult tovább Kata.

-Akkor elcsomagoltatom. Mindjárt jövök!- Azzal felállt, kezébe vette a tányért, amin a két megmaradt süti volt és elment a pulthoz.

-*Áááááá! Jézussom! Ez mi volt?*-Kata legbelül már haldokolt a fangörcstől. Nagyon meglepte a fiú. Megnyalta az arcát? Komolyan?

Egy-két perc múlva Kuroo visszaért az asztalhoz.- Az ott nem Akaashi?- Kérdezte és próbált úgy rámutatni az illetőre, hogy az ne vegye észre.

-De! És.. egy lánnyal? Mit csinálhatnak?- Lepődött meg Kata.

-Én arra tippelek, hogy randi.

-Hm.. gondolod? És ha valami ismerőse?

-Biztos, hogy nem családtag, mert nem hasonlítanak! Várj, megkérdezem Bokutot, hogy tud-e valamit!- A fekete hajú gyors pötyögött valamit a telefonján. Aztán elkezdett rezegni.- Haló? Igen én vagyok. Nem, nem tudom, hogy kell rákot főzni! Honnan van egyeltalán? Aham.. Jó. Mindegy, figyelj! Igen, majd legközelebb megtanítalak, de figyelj már! Akaashinak van valakije? Nincs? De találkozott valakivel a hétvégén? Mikor? A plázában.. aham.. És megadta neki a csaj a számát.. Értem. És, hogy nézett ki? Igen.. szőke haj.. kék szemek… nagy kék szemek.. nagy mel.. Bokuto, nem a teste érdekel, te gyökér! Jó.. Aham. Oké, lerakom. Szia!- Lerakta a telefonját az asztalra.- Elvileg  a plázában futott össze vele amikor bevásároltunk a grillhez. Legalábbis Bokuto ezt mondta.

-Ahaaam.. Mennyire lenne ciki kémkedni?

-Hm.. nem tudom. De ez nekem is eszembe jutott.

-Akkor készülj, mert elmennek!- Állt fel Kata az asztaluktól, hogy utánuk tudjanak menni. Így Kuroo és Kata kémet játszva settenkedett utcáról- utcára Akaashi és a lány után.

-:---:---:---:---:---:---:-