Na, ebbe is, hogy keveredtünk? (Befejezett)

-:14.rész:-

-Igen!- Szólt a lány.

- Akkor a rám ruházott hatalomnál fogva, férj és feleségnek nyilvánítalak titeket! Megcsókolhatja az arát!- Szólt a pap.

Kenma közelebb lépett Tamarához, egyik kezével végig simított az arcán, majd a tarkójánál fogva magához húzta és megcsókolta. Tamara viszonozta a gesztust és elmélyítette a csókot. A templomban mindenki meghatódottan ült volt, aki a könnyeit törölgette, mint például Kata.

-Olyan hamar felnőnek!- Vett elő a zsebéből egy zsebkendőt.

-Ne is mond.. Izumi idén lesz négy éves, Nao pedig három. Olyan gyorsan repülnek az évek, hogy lassan ők is ott fognak állni!- Mutatott az oltár előtt álló párra Zoey.

-Igen-igen Akio is nagyon nagy már! Sajnos sok mindenben az apjára ütött…- Pillantott a mellette öt emberrel arrébb ülő férjére és az ölében ülő kisfiúra.- Nagyon jól kijön Bokutoék nagyobbik fiával. Gondolom, mert egy idősek, de hiába nem járnak egy iskolába, akkor is olyan jóban vannak, mint a szüleik. Tisztára, mint Bokuto és Kuroo, csak kicsiben!- Mesélte Kata.

Közben a nagy tömeg is kezdett oszlani, ahogy a kijárat felé igyekezett mindenki, így ők is felálltak és távoztak az épületből.

-:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:-

-DAIKI, EIICHI! Vigyázzatok már a húgotokra! Hát nem látjátok, hogy tiszta kosz lett a ruhája?- Szólt Virág a Két fiára.- RIN! Gyere ide, leporolom a szoknyádat!- A kislány sietős léptekkel ment oda anyukájához.- Megmondtam, hogy csak akkor kaphatod meg ezt a ruhát, ha vigyázol rá! Erre már koszos vagy! Tessék jobban vigyázni rá, rendben?

-Igen..- Bólintott a kislány.

-Na, menj!- Engedte útjára a kis madárkáját Virág.- Jó, hogy ennyire elvannak együtt, de így Rin is mindig tiszta kosz lesz. Ilyen, ha valakinek két bátyja van..- Sóhajtott.

Nem sokkal később egy barna hajú kis csöppség futott oda Zoeyhoz.

-Anyu! Anyu! Ugye én is ehetek olyat, mint Izumi? Ugye? Ugyeee?- Nao boci szemekkel nézett Zoeyra, és remélte, hogy igent mond.

-Igen, de ne edd le a ruhádat! És szólj a bányádnak is!- Simogatta meg kis barna fürtjeit a lánynak. Nao elfutott, vissza a többi gyerek közé, hogy szóljon a bátyának, aztán ő is vett egy szeletet a sütiből.

-Istenem milyen aranyos!- Kapott a szívéhez Kata.- Ha Akio fele ilyen lenne, lány ruhákat vennék neki. de sajnos nem kislányt dobott az élet. Viszont teljesen rád hasonlít!

-Izumi meg az apjára! Amikor elkezdett nőni, szinte sírtam az örömtől, hogy az ő géneit örökölte!- Mosolyodott el Zoey.

-Hát már a hajáról meg lehetne mondani, hogy egy Oikawával van dolgunk!- Nevette el magát Virág.

-Azért a fiúk is nagyon elsajátították Bokuto stílusát! Mint két kis bagoly, csak az egyik barna.- Gondolkozott hangosan Zoey.- Amúgy.. Hol vannak Kurooék? Tooru már elment egy ideje, de még nem láttam egyiket sem!

-Szerintem befoglalták az italospultot..- Kortyolt egy nagyot a boros poharából Kata.

-Ez biztos jó így? Emlékszem arra a bulira amikor Bokuto földig itta magát és nem volt túl fényes a végkimenetel!- Ijedt meg hirtelen Zoey, miközben készült felállni.

-Nyugi, csak Kenmát akarják rávenni, hogy lazuljon el egy kicsit! Lehet, hogy az ő esküvője, de nagyon feszültnek látszott.- Nyugtatta meg Kata Zoeyt, aki visszaült a székébe.

A zene halkan szólt háttérzajként, miközben a vendégek beszélgettek, iszogattak volt, aki a régi barátait üdvözölte és volt, aki táncolt a középen hagyott, asztalokkal körbevett csempés részen. Tamara az asztaluk mellett állva fogadta mindenkitől a jókívánságokat és köszönt mindenkinek, aki oda tért hozzá. Közben a gyerekek zsivaja sem maradt el, a két Bokuto fiú kergette a kis Bokuto lányt és Naot, akiket Izumi próbált megvédeni. Majd Akio is csatlakozott a két fiúhoz, így három-háromra nőtt a csapatok száma. Végül Akio javaslatára mindannyian kimentek az épület mellett elhelyezkedő játszótérre. A nap további rész hamar elrepült, a hangulat nagyon jó volt, mint később kiderült Kenmának sikerült leráznia magáról a fiúkat így visszasietett az újdonsült feleségéhez. Viszont azt senki sem tudta, hol vannak akkor? Mert az italos pult teljesen üres volt. Végül az Őket kereső lányok rájuk leltek a játszótéren, ahol a kicsikkel együtt két csapatra oszolva játszottak egy röplabdával. Nem is ők lennének, ha nem állnának neki egy esküvő közepén is röplabdázni. Kata, Virág és Zoey, jót nevetve ezen, visszamentek az épületbe, hogy beszélgethessenek Tamarával.

-:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:-

(tizenkét évvel később)

-ANYA! ANYAAAA! RIN-CHAN IGENT MONDOTT! AZT MONDTA LESZ A BARÁTNŐM!- Rontott be a bejárati ajtón, sietve Izumi.

-Mi? Tényleg? Uram isten.. a fiamnak barátnője van! TOORU!  A FIUNKNAK BARÁTNŐJE VAN!! HALLOD?- Kiabált fel az emeletre Zoey.

-Hallom, ne kiabálj.- Sétált le a lépcsőn az előbb szólított.- Hát az apjára ütött! Jó, hogy van! Látod ezt az arcot?- Csípte meg a fia arcát két kézzel.- Minden lány álma, hogy a barátnője lehessen, persze, hogy Rin-chan is igent mondott!

-Apa! Engedj el, már nem vagyok pisis!- Tolta el Oikawát Izumi.- Meg fáj is..- Simogatta meg az arcát.

-Anyu, nem tudod hova raktam a rajfüzetem?- Sétált le Nao is a lépcsőn.

-Biztos a konyha asztalon hagytad.- Mutatott a helység irányába Zoey.- Képzeld! A bátyádnak barátnője van!

-Nemár! Tényleg?- Csodálkozott a barna szemű lány.

-Mi ennyire hihetetlen ezen? Neked is ott volna Akio, de félsz vele beszélgetni!- Váltott témát Izumi.

-D-de én n-nem.. nem is tetszik!- Háborodott fel a lány.- Nem mintha számítana..- Sétált el a konyha felé.

Zoey a lány után sétált.- Neked tetszik Akio?- Kérdezte Naot.

-Nem.. csak.. vagyis.. lehet..- Mondta.- De neki más tetszik.. azt hiszem.

-Azt hiszed? Megkérdezted már?

-Nem, de… Anyu én félek!- Fordult Zoeyhoz a lány.

-Igazán nincs mitől félned! Figyelj, csak! Mi lenne, ha írnál neki egy levelet és elküldenénk neki?- Érdeklődött.

-A-az nem lenne rossz..- Motyogta a barna hajú lányka.

-Akkor írd le, amit gondolsz róla, hogy kedveled és írj arról, amit szeretsz benne! Hidd el, ez majd segít!- Simogatta meg Nao fejét Zoey, majd elment a konyhába, hogy neki lásson a vacsorának.

Nao megfogta a tollat és mindent leírt, ami eszébe jutott a fiúról. Beleírta az összes érzését, majd miután végzett vele aláírta és kiment ő is a konyhába. Zoey adott a lánynak egy borítékot, amit ellátták címmel, hogy majd másnap fel tudják adni a postán. Nao nagyon izgult, de végül belenyugodott. Lesz, ami lesz, maximum visszautasítják. Mással is történt már ilyen, nem? Ő sem fog belehalni.. Talán…

-:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:---:-

Nao barna tincseit igazgatta, miközben Rin a fejére helyezett egy fátylat. Zoey is oda sétált lányához, hogy sok sikert kívánjon, és még nyomjon egy puszit a homlokára.

-Látod, mondtam én, hogy minden rendben lesz!- Nézett Nao barna szemeibe.

-Igen, igazad volt!- Érzékenyült el a lány.- Mindent köszönök anyu!- Borult Zoey kezei közé a barna hajú lány, majd eltávolodott és egy utolsót mosolygott az előtte álló nőre.

-Nao! Itt az idő!- Sétált be az ajtón Oikawa. Nao odament apjához, aki szintén adott egy puszit a lány homlokára, majd a karját tartva engedte, hogy Nao belé karoljon. Az ajtó kitárult előttük és lassú léptekkel hagyták el a már kiüresedett folyosót.

VÉGE

-:---:---:---:---:---:---:-