NO - Yeji x Hyunjin ff

~2~

Yeji

A dorm bejárata előtt turkáltam a táskámban, amiben mindent találtam, csak azt nem, amit kerestem, vagyis az ajtókulcsot. Pár perc keresgélés után meguntam.

-Lányok, nincs nálatok a kulcs? - fordultam hozzájuk. Chaeryeong és Yuna a fejét rázta, Ryujin továbbra se figyelt, de rá biztos nem bíznék ilyesmit soha - Lia? - kérdeztem a kimaradt személytől - LIA! - kiabáltam rá, mire megrázta a fejét és látszólag felébredt - Nálad van a kulcs?

-Mi?

-A KULCS!

-Ja, igen tessék - adta a kezembe rémülten a tárgyat. Nem akartam ilyen bunkón kiabálni, de már a fél agyam aludt, így kevésbé tudtam magam fegyelmezni. Kitártam az ajtót, mire kisebb csordaként bevonultak a házba. Mindenki a szobáját célozta meg, mondván, majd reggel zuhanyoznak. Én ezt magammal szemben nem tartottam olyan csodálatos ötletnek, úgyhogy én inkább mentem a fürdőszoba felé.

A víz jó érzéssel töltött el, annyira, hogy majdnem elaludtam alatta. Aztán eszembe jutott Hyunjin. Iszonyatosan jól esett volna földhöz vágni a zuhanyzófejet, de mint leader, fegyelmezett kell maradnom. Sokszor vannak dührohamaim, de a zömében már tudok uralkodni magamon. Most is inkább jéghideg vizet engedtem magamra, mint hogy szétverjem a zuhanyzófülkét. Hihetetlen mennyire fel tud idegesíteni az az ember! Minden lánynak jópofizik, aztán, ha valakit megunt, hagyja a csudába. Úgy bánik más érzéseivel, mint egy játékszerrel. Márpedig én ebben nem veszek részt! Nem fogok a karjaiba hullani, csak mert rám mosolyog, vagy felajánlja a segítségét! Még szép, hogy nem!

Azt hittem volna, hogy Ryujin már alszik, de a közös szobánkba belépve megállapítottam, hogy nem. Mondja már meg valaki, hogy nem merül le a telefonja?

-Hát te? - kérdeztem tőle, miközben becsuktam a szobaajtót.

-Hát én?

-Hogyhogy nem alszol?

-Ja, hogy az - esett le neki - nem vagyok álmos.

-De, hát a próba után az voltál - értetlenkedtem.

-Voltam - vonta mag a vállát hanyagul, majd úgy gondolta, elég időt szentelt rám és tovább nyomkodta a telefonját.

Az ágyamon fekve bámultam a plafont valami témát keresve, hogy ne Hyunjin járjon az eszemben. Például mi lehet Liával? Nem is volt itt velünk, valahol teljesen máshol járt.

-Szerinted mi van Liával? - határoztam úgy hirtelen, hogy kimondom a gondolataimat.

-Mi lenne? - kérdezett vissza rögtön Ryujin, de már megszoktam, hogy csak a második kérdésnél kezd el igazán figyelni rám.

-Láttad hogy viselkedett próba után, nem?

-Valamennyit - jelentette ki, majd magyarázatképpen felemelte a még mindig a kezében tartott telefonját.

-Nem reagált ránk, szédelegve járkált, mintha egy teljesen másik világban lenne - fejtettem ki neki fővokalistánk viselkedését.

-Nem tom' biztos szerelmes - mondta hanyagul, én meg furcsán néztem rá, amit megérezhetett, mivel elszakította a tekintetét a kezében tartott készüléktől és kérdőn vezette szemeit rám.

-Mi? És... Kibe? - tettem fel az első eszembe jutott kérdéseket.

-Changbin - mondta ki nemes egyszerűséggel, mire elhűlve néztem rá.

-Honnan veszed?

-Láttam.

-Mikor?

-Próba után.

-Figyelj - kezdtem - nem akarod ezt a dolgot több mondatban kifejteni nekem? - kérdeztem, mivel kissé elegem volt az egyszavas válaszaiból.

-Ha akarod... - vonta meg a vállát, és lerakta a telefonját az ágyra - Próbáltunk, Lia is tök normálisan viselkedett, bejött a Stray Kids, ő rögtön Changbint kezdte el bámulni, nem kicsit feltűnően, amikor mentünk ki, ő elment Changbin mellett és tökre elpirult. De gondolom te azért nem vetted észre, mert el voltál foglalva Hyunjin utálásával - jegyezte meg a végén.

-Mi? - kerekedtek el a szemeim. Ennyire feltűnő, hogy enyhén szólva nem bírom?

-Tudod te jól - fúrta a szemembe tekintetét, majd a telóját lerakta az éjjeliszekrényre, betakarózott és fél perc múlva már aludt is. Legalábbis az egyenletes szuszogásából erre következtettem.

Yeeey! Sziasztok, itt is lennék a második résszel, tudom, hogy tiszta töltelék az egész, de most ezt sikerült összehoznom...

Legyen nagyon szép napotok! <3

~Yeeeeeeeeeey~