𝙷𝚢𝚞̄𝚐𝚊 𝚊𝚣 𝙰𝚔𝚊𝚝𝚜𝚞𝚔𝚒𝚋𝚊𝚗

Nyalóka mánia

Miután felöltöztem halkan felültem az ágyamon, megbontottam egy kék nyalókát. Igazából, amikor Hidannal küldetésen voltam, nem miatta álltunk meg. (Jó, ő miatta is) Én mentem be egy édesség boltba, egy táskányi nyalókát venni. Tulajdon képpen én nyalóka 'függő' vagyok. Annyira finom. Felálltam, óvatosan kisétáltam, nehogy Rituki felkeljen a zajra. Fogtam egy törölközőt, leültem a medence szélére. Alám leterítettem azt. Lefeküdtem, meleg nyári kora reggel. Kezdett világosodni.
- Hin!- suttogta egy ismerős hang
- Hidan?- kérdezek vissza
- Mit csinálsz te itt ilyen korán?
- Pedig olyan csendben jöttem le.
- Kakuzu horkolására keltem fel. Aztán lejöttem volna a kanapéra aludni, de megláttalak.
- Aha.- mosolygok
Lefeküdt a törölköző másik felére.
- Zavarok?
- Dehogy.
Megfogta a kezem, mire én elpirultam. Így voltunk perceken keresztül. Végül vettem a bátorságot és odabújtam hozzá. Picit meglepődött. Én is magamon. El akartam kúszni, de nem engedett. Szorosan magához ölelt, nem engedett el. A karjaiban elnyomott az álom.

Reggel arra keltem, hogy Rituki és Hidan kiabál.
- Bazdmeg hagyd aludni! Látod, már fel is kelt. Hogy nem tudsz kussban maradni pöttöm.
- Mindjárt lefejezlek.
Bekapcsolta a Mangekyou-ját.
- Rituki te vadbarom.- kiabálok
Hidan ordítozott fájdalmában.
- JUUKEN!
Rituki berepült az ablakon. Hidan lihegve feküdt a földön.
- Tegnap javítottam meg ezt a rohadt ablakot!- jött ki Sasori- Oh, jobb lesz ha most én visszamegyek.
- Ah! Ez fájt.- fogta a fejét Rituki
- Meg is érdemled, te...
Odamentem, egy barackot nyomtam a fejére. Visszaszaladtam Hidanhoz.
- Ez ha meglát akkor mar düh rohamot kap. Rajta kaptam, ahogy csókolgat, és már nekem rontott.
- Szerintem most vonulj el pár órára.- vettem elő a zsebemből egy újabb nyalókát
- Szóval ennek az illatát érzem.
- Kékszőlő. Az egyik kedvencem.- mosolyogtam
Rituki megfogadta a tanácsomat és felment a szobánkba. Hidanr pofozgattam, hogy keljen fel.
- Ja.- mondta nekem- A genjutsut oldjad fel.
- Az lett volna a következő.- morogtam
Kézjelet formáltam.
- Kai!
Lassan felnyitotta a szemét.
- Én megölöm.
- Nem.- mosolyogtam
- Ebben még te sem akadályozol meg!
- De megfoglak.
Ráültem a hasára. Összezavarodott. Vett magán egy nagy lendületet, majd a vállára vett.
- Hidan tegyél le! Vagy egy Rasengant tolok a hátadba is!
- Nem mered.
- Még, hogy nem merem...
Ekkor megpróbáltam formálni, de megfogta a csuklómat. A bal kezemmel meg nem tudok Rasengant formálni. Meg Chidorit se.
- Ha szerencsénk van Kakuzu már fejvadászkodik.
Velem a vállán benyitott a szobájukba. Kakuzu sehol. Letett az ágyára. Neki tolt a falnak, betérdelt elém. A fejem mellett támaszkodott. Fogalma sem volt mit csináljon. Megcsókolt. Ez engem meglepetten ért. Mit ne mondjak... Élveztem. Mikor már átölelt Kakuzu benyitott Painel.
- HIDAN!- ordított Kakuzu
- Ajaj! Ezt soha nem mossátok le magatokról.- mutatott ránk Pain
- Ház izé!- olyan piros voltam mint egy paradicsom
Hidan leszállt rólam, megrántotta a vállát. Ekkor Kisame kukkantott be Itachival együtt. Óh banyek.
- Meddig jutottatok?- kérdezte, én ekkor a fekete chakrával körülöttem megindultam.
- Juken!- belerepült a falba
Meg is érdemelte a mocsokja.
- Én most elmentem.- jelentettem ki.
Még mindig a számon éreztem a csókot, mikor kiértem hangosan felkuncogtam.
Bevettem egy újabb nyalókát. Egy fa árnyékában elkezdtem formálni a fekete chakrám.

********************************************
Tudom ez egy kicsit rövidebb rész lett, de holnap hozom a kövit❤️