𝙷𝚢𝚞̄𝚐𝚊 𝚊𝚣 𝙰𝚔𝚊𝚝𝚜𝚞𝚔𝚒𝚋𝚊𝚗

Part title

Hin szemszöge:

Deidara és Rituki összejöttek. Most a szöszi elvitte robbantgatni. Ha leesik arról a madárról én nem állok jót magamért. Legszívesebben Hidan után mennék... de nem lehet. Egyedül egy fa alatt ülök. Halmozom a dühöt. Végül egy szárny alakba sikerült összeraknom. Valaki megzavart. Az összes dühöt levezettem a mögöttem lévő fába. Az kidőlt.
- ITACHI!- ordítottam
- Te abban a formában látod a közeledésem?
- Ezt a múltkor is mondtam, hogy nagy koncentráció kell ehhez!
Hosszú másodpercekig csak álltunk.
- Mi lesz, ha esetleg Hidan meghal?
Erre dühösen ránéztem a Byakugannal. Nem ijedt meg. Bár nekem kellett volna.
- Nem fog!- mondom hidegen
- De ha még is?
- Most azért jöttél, hogy felbosszants? Uchiha kölyök?
- Csak mondom, ha esetleg meghalna, én itt leszek.
- Te csak ne törődj velem! Megvagyok egyedül!
Visszasétáltam a házba. Felbaktattam a szobánkba. Rituki ott ült az ágyán, lehuppantam mellé. Mérgemben egy nyalókát sem tudtam megbontani. Belevágtam a falba a kezem, ott maradt a lenyomata.
- Na! Nem ment?
- Itachi közbeavatkozott. Én megölöm...
- Aludd ki magad! Kaptunk üzenetet Hidanéktól. Holnap jönnek. De valami hullát Kakuzu bevált vagy mi.
- Akkor ő megöli helyettem is.
Átöleltem a barátnőmet.
- Örülök, hogy nem vagyok a helyedben. Két helyes fiú van belédzúgva. Én nem tudnék választani. Talán egyszer ölelt meg Itát, hogy leszálljon rólad.
- Akkor még többet akar.
- Honnan tudod?
- Minden fiú ilyen. Az öcsérme emlékeztet.
- Aludj!

Másnap, szokás szerint késtek az elszívó helyről.
- Jól van na! Jashin-samának kellett áldoznom!
- Belefutottunk pár konohaiba.
Ekkor lefagyott a tekintetem.
- Meg is öltünk egyet.- dicsekedik Hidan
- Valami Asumát. Vagy hogy hívták.
Hu! Örülök, hogy nem az öcsém csapatával találkoztak. Szegény Asuma sensei. Ő jó fej volt mindig velem. Már sosem látom többet. Elkezdtük a szívást. Három nap után Pain elküldött minket a kyuubiért. Azaz Narutoért. Hinata-niisan kiszemelte, ha jól tudom.
- Hahó! Hin!- rázta Kakuzu előttem a kezét- Aludd ki magad! Holnap indulunk!
Megvártam, míg elmegy fürdeni. Szinte sírva rohantam be Hidanhoz.
- Hidan! Nincs komolyabb bajod?- kérdem- Ellátlak!

Hidan szemszög:

Mielőtt hozzá nyúlhatott volna a kötszeres dobozhoz szorosan átöleltem. Éreztem, hogy erre vágyik a legjobban. A mellkasomba fúrta az arcát.
- Egész végig érted aggódtam!
- Nem kellett volna.- csókolgatom a nyakát
Ekkor meglátta a nyakamon a varrást. Ekkor könnyek szöktek a szemébe. Lekapta a homlokpántomat. (Amit a nyakamon hordok mindig) Azt látta el először.
- Nyugi, semmit sem éreztem belőle.- próbáltam nyugtatni
Levette rólam a köpenyt és a pólómat.
- Nem rémlik neked ez a helyzet.- kérdi mosolyogva, könnyes szemekkel
- Nagyon is.
Ekkor szerettem belé. Annyira kedves, annyira segítőkész. A mosolya megnyugtató. Látott már az átváltozott formában. Csoda, hogy nem ijedt meg. A könnyei folytak az arcán. Látszik, hogy törődik velem. És ami még jobb, szeret.
- Aludhatok veled?- kérdezi nyűgösen
- Persze.
Befeküdt az ágyba, szinte azonnal el is aludt. Kakuzu bejött a szobába. Rá mutatott. Majd rám.
- Ne gondolj semmi perverzségre.
Bólintott, majd leült mégegyszer megszámolni azt a rakat pénzt.

Miután lefürödtem egy szál alsóban indultam vissza a szobába. Vagyis indultam volna, ha nem pillantom meg azt az idegesítő Uchihát.
- Nem tudod hol van Hin? Nem találom sehol.- kérdezte Ritukitől
Nem állhattam szó nélkül.
- Miért keresnéd? Azt hiszem ezt már megtárgyaltuk Itachi.
- Te is itt vagy?- vicsorgott
- Hé skacok!- kapcsolta be a Sharinganját Rituki
- Ebbe ne szólj bele Rituki.- förmedtem rá
- De igenis beleszólok.- állt fel- El se kezdjétek!
Haladtam a szobánk felé. Elhaladtam Itachi mellett.
- Ritukinek köszönd, hogy a képed még egyben van!- sziszegek
Sajnos belenéztem a Sharinganjába.

Rituki szemszög:

Hidan előttem rogyott térdre.
- Most halsz meg!- mondta Itachi
- Itachi állj le!- hívom fel a figyelmét- Hát legyen!
Egy öklössel bevertem a képét. Nekiesett a falnak, ezzel Hidant kizökkentve a genjutsuból.
- Most öllek meg!- kiabált
A kaszájával valahogy szerzett az Uchiha véréből. Megrajzolta a saját véréből a formát.
- Jashin-sama örülni fog neked Itachi!- kiáltott
- Elég!- Hidanhoz rohantam, de ő a kaszájával ellökött
Elordítottam magam.
- HIN NEM EZT A HIDANT SZERETI!!!
A szívénél megállt a keze. Ledobta mérgében a kaszáját. Pain is elkezdett kiabálni.
- Hidan! Itachi! Most takarítotok!
- Én takarítok!- jelentkezem, nehogy megint valamin összekapjanak
Ha nem ordítom el magam Hidan megöli Itachit. Hingunát láttam Kakuzu mögül leskelődni. A Byakuganjával méregette Hidant és Itachit. Feltételezem az egészet látta. Végül a halhatatlan megfogta fegyverét és távozott. Itachi szerintem most érzett halálfélelmet először az életében.