Lick or Kick?- Larry Stylinson Befejezett

VII

- Istenem.. - nyomtam ki a telefonom ébresztőjét, amit most nem felejtettem el beállítani. Megdörzsöltem az arcomat, mert négy óra alvás után szerintem senki sem annyira kipihent. Kikászálódtam az ágyból, és kihúztam a függönyöket. Kint szakadt az eső, ezzel csak jobban feldobva a kedvem. Az időjárás is az idegeimre megy. Felöltöztem, aztán viszont eszembe jutott valami. Elővettem a telefonomat és megnyitottam a Lick or Kick?-et.

SpankedPrincess: Jó reggelt! Megkérdezhetem, hogy mikor mész dolgozni?

Pár pillanaton belül már jött is a válasz. 

DiabloStyles: Jó reggelt, édesem. Nemsokára indulok. Szeretnéd, ha elvinnélek téged is a kávézóba?

SpankedPrincess: Igazából jó lenne. De persze csak akkor, ha neked nem probléma.

DiabloStyles: Neked bármit, Lou. Mindjárt ott vagyok akkor, gyere le a ház elé.

Eltettem a cuccaimat, aztán lementem az épület elé és megálltam az eresz alatt. Sok kocsi ment el előttem, valamelyik majdnem rám csapta a vizet. Ilyenkor kicsit káromkodva szóltam utána, aztán pedig megérkezett a fuvarom. 
Rendesen tátott szájjal néztem a biztosan méregdrága sportkocsira, ami ki tudja komolyan mennyibe fájhatott neki. Kisebb sokkok után beültem mellé, de először azt sem tudtam, hogyan kéne kinyitnom az ajtót. Eléggé zavartan helyezkedtem el az ülésen, mint aki egy idegen testbe került volt hirtelen.

- Üdvözlő csókot már nem is kapok?- kérdezte egy félmosolyt villantva felém. Szólásra nyitottam a szám, de végül inkább csak megtámaszkodtam egy biztos ponton, aztán odahajoltam hozzá. Most sokkal gyengébben csókolt, mint tegnapelőtt. Ajkai óvatosan érintették az enyémeket, néha pedig odébb hajolt, hogy közelebb húzódjak hozzá. Élvezte, hogy többet szeretnék, illata pedig egyre vonzott hozzá. Keze a belső combomra simult, és játékos kis simításokat ejtett ott- Ne itt akard Lou, oké? - nézett a szemembe , mire csak zavartan bólintottam. El kell vele hitetnem, hogy tényleg engedelmeskedek neki, csak segítsen Patrick-nak. - Délután megyek a kávézóba, odaadom a pénzt. Ötvenezer elég lesz?

- Jézusom, bőven.. - mondtam lesütött tekintettel. Akármennyire is jót akartam Patrick-nak, ez az egész még mindig teljesen a frászt hozta rám. Harry pedig pontosan tudta, hogy mindent ezért csinálok, de nem érdekelte őt.

Legalábbis nem mutatta, hogy érdekelné. 

A kezeimet tördeltem, mert eléggé kényelmetlenül éreztem magam ebben a kocsiban. Mivel foglalkozhat, hogy ennyi pénze lehet? Lehet tolakodásnak venné, ha rákérdeznék, ezért még várok egy kicsit. Addig pedig igyekszem kitalálni. 
A kávézóhoz pont akkor érkezett Patrick, amikor mi is. Meglepve nézte, ahogy a sportkocsi megáll a teljesen szokványos kávézó előtt, majd én szálltam ki belőle és gyorsan a szárazra siettem. Mikor Harry elhajtott a kocsival, Patrick meg sem tudott szólalni.

- Na, akkor nyitunk? - mutattam az ajtó felé, ő pedig végre magához tért.

- Louis, mi a franc van most? Mióta furikáz téged ez a barom? - fogta meg a karomat, mielőtt még elmenekülhettem volna azzal, hogy bemegyek a kávézóba. 

- Figyelj öhm.. - haraptam el először a mondat végét. - Megállapodtam valamiben vele.

- Tessék?! - háborodott fel rögvest, mire grimaszoltam egyet.

- Segíteni fog anyudnak, Patrick. - néztem rá. - Ma ad ötvenezret, ha kell, akkor többet is, és abból megoldódnak a bajaik. 

- És csak  úgy ad ennyi pénzt? - kérdezte ellenszenvesen, mire megforgattam a szemeimet.