Vakon szerelembe esni ✅|Yoonmin| Befejezett

19. Rész : Lenyügöző.

Jimin szemszöge

Yoongi? - a hangom halk de határozott. A padon ülő személy teste megfeszült majd felállt és lassan fordult felém.

- Jimin. - mondta ki a nevem és láttam hogy patakokban folynak le a könnyei az arcán.

Villám gyorsan futottam oda hozzá hogy megöleljem sírástól rázkodó testét. Szoros ölelésben forrtunk össze a pad előtt amin együtt ültünk a randinkon. Hátát simogattam hogy minnél előbb megnyugtassam, de így észre sem vettem hogy már nekem is megállíthatatlanul folynak a könnyeim. Nyakhajlatába furtam fejem amitől őt kissé kirázta a hideg. Örülök hogy még mindig ilyen hevesen és érzékenyen reagál a teste.
Egy kis idő múltán pedig csillapodni látszott a sirás így eltolt magától gondolom azért hogy a szemembe tudjon nézni.

-Sajnálom. Annyira sajnálom. - sírt tovább. Levegőt is alig kapott szegény.

- Shh. Nyugodj meg és semmi baj, nem haragszom. - mondtam miközben lassan rám simitottam könnyáztatott arcára.
A szemei nagyokra nyíltak a mondatomtól.

- Mi? Miért nem haragszol? Haragudnod kéne rám amiért elhagytalak és nem voltam ott melletted a műtét után és az elmúlt hónapokban sem. - fogta meg a fejét és kissé tépni kezdte tincseit.

- Hé nyugodj meg. Yoongi hallasz? - próbálom nyugdatgatni. Nem figyel rám csak azt hajtogatja hogy elhagyott és hogy haragudnod kellene. Kezdem bepánikolni a helyzeten mert nem tudom mit kéne tennem. Hirtelen felindulásból rögtön Yoongi nyugtalan testét magam felé fordítottam hogy szembe kerüljünk egymással. És bevetettem az ötletem ami az előbb jutott eszembe. Megcsókoltam. Két kezem közé vettem nedves arcát és olyan erősen nyomtam az ajkam az övéire ahogy csak tudtam. Tettemre meg is lepődött és lefagyva állt előttem. Szemeim nem voltak lecsukva, de csak azért nem mert szeretem volna figyelni a reakcióját. Ahogy az én szemeim az övéi is nyitva voltak és hatalmasra nőttek. Tudtam hogy ő nem fogja tovább vinni a szájra puszit, így hát én mozditottam meg először számat. Szemeimet is lecsuktam hogy legalább én teljesen átadjam magam az érzésnek. Olyan régen nem éreztem már a puha ajkakat. Már nagyon hiányzott nekem. És szerintem neki is mivel megéreztem hogy beszáll a csókba. A kezei végre a derekamra tévednek, így közelebb is tud húzni magához amit meg is tesz. Az én kezeim pedig a nyaka köré kulcsolom hogy én is minnél közelebb tudják hozzá préselődni. A levegőhiany miatt lassan engedjük el egymás száját, de a pillanatot nem szakitjuk meg hanem csak a csókot. A homlokunkat egymáséinak döntjük így egymás szemét tudjuk bámulni. Elveszünk egymás tekintetében.

- Szeretlek. - mondta ki én nekem pedig a szívem 10 szer gyorsabb fokozatra kapcsolt. Éreztem hogy a szemem megtellik könnyekkel az érzelmes romantikus pillanat és a szava miatt.

- Én is szeretlek Yoongi. - mondtam síró hangon, majd újra birtokba vettem a csábító ajkát szerelmemnek. Hogy én mennyire vártam erre a percre.

-  Honnan tudtad hogy itt vagyok? - kérdezte végül amikor elváltunk egymástól.

- Igazából J-hopenak elmondtam hogy hol voltunk az első randin és tudta hogy hova kell jönni. - mondtam mosolyogva. - Örülök hogy végre láthatlak. - mondtam és össze is kulcsoltam a kezeinket.

- Én is örülök hogy újra látlak. Nagyon hiányoztál. Tudod féltem. Féltem attól hogy meggyűlőltél. Attól tartottam hogyha találkozunk és elmondom neked hogy én vagyok Yoongi kiabálni fogsz velem és elküldesz. - mondta szomorúan de a kezem nem engedte el. - Több hónapon keresztül egy kórházban voltam, mert megsérültem. Úgy féltem hogy már nem szeretsz.

-Tudom anyukád mindent elmesélt. Nagyon aranyos és kedves. Te is nagyon hiányoztál nekem, hónapokig nagyon rosszul voltam, de most már jól vagyok. És hogy már itt vagy mellettem még jobban. Nagyon szeretlek téged. Ezt soha ne felejtsd el. - mondtam neki szemeibe nézve.