Vakon szerelembe esni ✅|Yoonmin| Befejezett

13. Rész. Szerencsésből Szerencsétlen.

Jimin szemszöge

- Megjöttem! - hallottam meg Yoongi hangját a földszintről. Egyből kikecmeregtem az ágyból hogy le tudjak menni a föld szintre, így meglepve őt. Szép lassan teszem meg a lépéseket az ajtoig majd amikor már a folyosó végére érek már meg hallom a halk beszelgetést a földszintről. A lépcsőn haladva elkapok egy két mondatot.

- Yoongi ezt nem hiszem el! Köszönöm. De nem fogom tudni törleszteni neked. - hallom meg anyu boldog hangját. Szinte hallom hogy mindjárt elsirja magát.

- Jajj dehogy, nem kell törleszteni senkinek, csak az a fontos hogy Jimin boldog legyen. - hallom meg szerelmem hangját. Istenem de szeretem. Nekem is az a legfontosabb hogy ő boldog legyen.

- Mondjuk el Jiminnek a jóhírt! - mondja anyu. De mielőtt még elindulnának az emelet felé hallom Yoongi suttogását, de nem értem mit mond. Miután befejezte hallottam hogy elindulunk a konyhából egyenesen felém.

- Jimin! Te hogy kerülsz a földszintre? Egyedül jöttél le? Nem estél el? - jön oda hosszám Yoongi és két keze közé veszi az arcom. Én csak pirulok mert tudom hogy anyu is látja a jelenetet.

- Igen jól vagyok, én csak hallottam hogy meg jöttél és még akartalak lépni hogy már egyedül is le tudok jönni, de csak eddig mert innen már nem tudom mi merre van sajnos. - magyarázom neki hogy ne aggódjon miattam. Hallom ahogy kifúj egy nagy adag levegőt majd kezemért nyúl és el kezd húzni, gondolom a kanapé felé.

- Gyere, el kell mondanom valamit, nagyon jó hír. - hallom meg anyu hangját előttem, miután már helyet foglaltunk a kényelmes ülőgarnitúrán.

- Várj itt van Cho, felrakom az ölédbe. - mondja Yoongi. A kutyusom az ölembe helyezi én pedig simogatni kezdem miközben megkérdezem a hírt.

- Milyen jó hírt? - hangom kíváncsian csengett a nappaliban.

- Most hívott nem rég az orvos hogy meg műtik a szemed és akkor újra láthatsz. - mondta el anyu a hírt. Hirtelen még levegőt is elfelejtettem venni. Komolyan? Ez lehetséges? Újra láthatok?

- Én.. énh nem tudom mit mondjak. - sokk hatás alatt egész nehéz beszélni. A gondolataim egészen megszűntek.

- Igazából csak annyit hogy szeretnéd-e a műtétet vagy sem? - kérdezte anyu.

- Én persze hogy szeretném. - vágom is rá egyből. Persze hogy szeretnék látni, festeni. Szeretném látni anyu arcát és a szerelmem arcát. Istenem de boldog vagyok.

- Akkor jó. Holnap visszahivom az orvost hogy benne vagy. - mondja anyu majd hallom hogy elsétál, gondolom a konyhába.

- Yoongi ez hihetetlen. Végre talán sikerülhet. Láthatlak. - az utolsó szót már suttogva mondom annyira boldog vagyok.

- Igen Jimin újra láthatsz mindent. Szeretlek.

-Én is szeretlek téged. - szorosan magamhoz ölelem, és mellkasába bújva jó erőset szippantok férfias illatából.

-Gyere menjünk aludni, mert nekem holnap suliba kell mennem. - mondja majd felhúz a kényelmes ülőhelyemről.
Amikor felértünk elmentünk együtt zuhanyozni, mert így sokkal könnyebb volt és időigényesebb.