Az írásról

1

A betű öl: lélek az, ami elevenít. De a betű a lélek képe és mivel az, kívánhatja a tiszteltetést s kívánja.

Kazinczy Ferenc

Szükségünk van a művészetre, hogy ne pusztuljunk bele az igazságba, írja Nietzsche. Ezért én a magam részéről a kreativitást tartom az Arany Ösvénynek, és egész életemet, minden tapasztalatomat és elgondolásomat afféle belső komposztálóvá alakítottam, amelyből időről időre megpróbálok valami új és csodálatos dolgot teremteni.

Irvin D. Yalom

Az ébredő először a képekre eszmél maga körül, aztán a saját érzéseire és fájdalmaira. Ilyen volt legalább a világirodalom ébredése. Az eposz álmodás. A líra félálom. De a teljes tudathoz a gondolatok hajnalán is túl kell esni.

Babits Mihály

Ha egy felnőtt ember kitartóan és bizonyos lázas meggyőződéssel azt hirdeti magáról, hogy ő gőzhajó, az orvosok megvizsgálják, s zárt intézetbe csukatják. A költő azonban bízvást állíthatja, hogy ő gőzhajó, hogy ő csillag, hogy ő kávédaráló, nem zárják be, hanem kinyitják előtte az ajtókat, az összes ajtókat, a halhatatlanság kapuit is, s a többiek megbabonázva melléje kuporodnak, vele együtt énekelnek, mindnyájan úgy érzik, hogy ők is gőzhajók, hogy ők is csillagok, hogy ők is kávédarálók. Nem gondolnak többé arra, hogy mit hallanak, csak arra, hogy miként hallják. Nagy bölcsességeket fitymálva utasítanak el. Viszont kapva kapnak efféle együgyűségeken. Minden a szavak varázslatán múlik, azon a keverésen, azon a boszorkányos vegyítésen, melynek titkát csak igazi költők tudják.

Kosztolányi Dezső

Valóban, az élet nem oka, hanem okozata jellemünknek; sorsát mindenki maga csinálja. Ezért illik a költők élete oly csodálatosan jellemükhöz.

Babits Mihály

Figyeljétek meg, hogy dadog, hogy erőlködik, mennyi fölösleges ballasztot cipel és mégis mily egyhangú és színtelen a szónok, akinek nincs mondanivalója, és milyen ékesen szólóvá tesz bennünket, ha hinni tudunk benne, hogy a mi igazunk általános, egyetemes igazság.

Karinthy Frigyes

A költő nem azt az unalmas tényt írja, hogy micsoda, hanem hogy minek álmodja magát. Az a kép, melyet naponta lát a tükörben, az a hús – és csonttömeg, melyet lemér a mérlegen, nem érdekelheti egy életen át. Lehetetlen volna folyton azzal foglalkoznia, hogy egyenlő önmagával. Nem arról beszél, amije van, hanem arról, amije hiányzik.

Kosztolányi Dezső

Más a képzelet, és más a képzelődés, ahogy más a beszéd, és más a fecsegés. A képzelődés az élet törvénye szerint működik, és az éhen maradt vágyakat köddel eteti; a képzelet a lét törvénye szerint működik, és amit megteremt, műalkotást, tettet, gondolatot: valódi és igaz.

Weöres Sándor

Lehet, hogy a költészetben óriási jelentőségre teszel szert, de hátha az egész költészet jelentéktelen dolog az élet oldaláról nézve, mivelhogy semmit nem változtat az életen? jogtalanul és oktalanul lép fel uralkodói pretenciókkal. Megjelenik egy szép vers: mindenkinek tetszik, meghatva mondjuk, ez igazán szép, s még emlegetjük is, néha évszázadokon át, idézzük és magasztaljuk, de többet, hogy szép, nem tudunk mondani róla, s ugyan mit jelent ez? mit ér? mit segít rajtunk vagy akárkin? mit változtat a valóságon még akkor is, ha feltesszük, hogy szemben a költészettel a valóság nem szép, hanem csúnya? a valóság bambán, süketen és vakon és mégis életteljesen marad olyan, amilyen, s az évszázadok rohannak tovább, mintha semmi se történt volna.

Karinthy Frigyes

A tehetség nem valami könnyű, nem valami játszi, nem pusztán képesség. Gyökeres mivoltában szükség a tehetség, annak a kritikai tudása, hogy van ideál, kielégítetlenség, mely képességét nem gyötrelem nélkül alkotja meg és fokozza. És a nagyoknak, a legkevésbé kielégíthetőknek, mindig a tehetségük volt a legkeményebb ostoruk.

Thomas Mann

Az író nem fölötte áll olvasójának, nem olyan valaki, aki megmondaná, mi az igazság, hanem inkább sorstárs, akinek nyomorúságai és diadalai közösek az olvasóéival.

Esterházy Péter

Átkozott mesterség kínpadja, írás! – egyre kapjuk, szakadatlanul, rég porladó társainktól, sok ezer év messzeségéből a sürgető leveleket, a gyötrelmes kérdéseket: pajtás, ki vagy, mi lesz, felelj! – és nem tudunk rá felelni, mert visszafelé nem jár a posta – továbbadjuk hát a kérdést, rójuk a leveleket, a meg nem született Holnap krónikásához címezve, előre, a jövőbe, ahonnan nem kapunk választ.

Karinthy Frigyes