Minecraft az uncsitesómmal. Egy izgi történet.

Dungeon 3. fejezet

Megint csak rengeteg vándorlás után, az iránytű és a térkép segítségével sikerült hazatalálni. Mire otthon lettünk, be is esteledett. Ettünk egy kis sült marhahúst, és lefeküdtünk aludni. Másnap elindultunk bányászni, egy kis érc reményében. Addig-addig bányásztunk, hogy jó messzire elkerültünk a házunktól. De szerencsére nálam volt a térkép és az iránytű. Egyszer csak belefutottunk egy hatalmas zúzottkő falba. Eszembe jutott az, hogy régebben én olvastam erről. És be is bizonyosodott. Találtunk egy Dungeont. Ott állt előttünk 5 zombi. Miután már volt vasfelszerelésünk nem paráztunk annyira. Megöltük a zombikat és elkezdtük kifosztani a chesteket. Volt bennül cédula, arany, pókháló, csont és 1 db emerald. De mire kifosztottuk a chesteket újratermelődtek a spawner miatt a zombik. Megijedtünk, hogy mi miatt lett kevesebb életünk. De végül megöltük őket. Mikor visszaértünk a házhoz, egy érdekes dolog fogadott. 2 farkas volt a házunk körül. Gondoltam lehetnének a mieink. 

- Bogi adsz egy pár csontot?- kérdeztem.

-Persze de miért kell?

-Azért, hogy megszeressenek a két farkas  és a mieink lehessenek.

-Áááá.. értem, de lehet az egyik az enyém?

-Persze, csak ahhoz neked kell megszelídíteni.

-És akkor az enyém lesz?-kérdezte.

-Igen, és el tudod majd nevezni a cédulával, ha lesz üllőnk.

-De jó!

Bogi nagyon örült, hogy lehet egy-egy kutyusunk. Megszelídítettük őket.  Azon gondolkodtunk egész délután, hogy milyen neműek legyenek és milyen nevük legyen a kutyusoknak. Arra jutottunk, hogy mind a kettő lány lesz. Az enyém Gabriella a Bogié pedig Krista. Mivel én sárga, Bogi pedig kék nyakörvet szeretett volna a kutyusának, elmentem bányászni lazuritért, aztán pedig sárga pitypangért. Találtam 15 lazuritot és egy pitypangot. Legalább a kimaradt lazuritot fel tudjuk használni majd enchantoláshoz. Lecraftoltuk a színeket a két alapanyagból. Megint eljött az éj. Miután vacsiztunk, elmentünk aludni. Másnap reggel learattuk a veteményest amit Bogi csinált. Abból pedig lett kenyerünk. Építettünk fából két kicsi kutyaházat Gabinak és Kristának. Raktunk bele szőnyeget, amelyet a megölt bárányok gyapjújából csináltunk. Én elmentem ételért, Bogi pedig magért a búzához. Mire hazaértem Bogi az egész veteményest bevetette. 

-Szia Bogi! Hoztam csomó husit!-kiabáltam.

-Szióka! Nagyon elfáradtam ebben a sok vetésben. 

-Húú, azt elhiszem. Menj be pihenni!

-Rendben, köszi!

Végül én is bementem és ettem egy kicsit.

To be continued...