Fiatalság, örök gyermek. (anne with an e ff.)

első

Anne szemszöge

Az állomáson várok a vonatra, amely haza fog vinni. Hihetetlen gyorsasággal szállt el az év a queens-ben. A nehezebb napokon Diana, és Gilbert levelei segítettek átt. Nap mint nap újra olvastam szavait, amik lelkem táplálékává váltak. Az egyetem gyönyörű, de néha kételyek járták végig belsőm. Nem tudom, hogy nekem való-e. Minden esetre, most itt a nyár átt gondolni a dolgokat.

Szemeim a termést hozó cseresznyefán pihentek. Itt vártam, négy évvel ezelőtt, hogy befogadjon valaki, ám akkor még nem sejtettem a sok jót, amit hoz az élet. A Zöld Orom, Mathew, Marilla, Diana, az iskola, Mrs. Stacy, és Gilbert. Épp az utóbbi személyt várom, csupa izgatottsággal. Ő már fent van a vonaton, ami remélhetőleg hamarossan ide ér. Oly rég nem láttam, a szőlőre hasonlító fürtjeit, éjsötét ragyogó szemeit, éles állát. Nevetése oly könnyed akár az első harmat. Kiállása akár egy hercegé. Az én hercegem. Pont engem, a répa hajú, szeplős arcú Annet választotta, e-vel a végén. Gondolataimból egy gyönyörű pillangó zökkentett ki. Ujjamra szállva pihent meg. Egyik szárnyán egy apró repedés látszott.
- Látom megsérültél. Remélem nem baj, ha haza viszlek. El foglak engedni, ne félj.
- Gyermekem, te sosem változol, igaz? - az öreg jegypénztáros intézte hozzám szavait.
- Ó, te jó ég, már a maga szavai miatt is közelebb érzem magam, az otthonhoz. - felpattanva körbe öletlem vastag testét. Szinte barátnak számított.
- Azt hiszem lassan menned
kell. - mosolygott rám. A vonat közeledő hangja megdobogtatta szívemet. A padhoz sietve felemeltem bőröndöm, a lepkét pedig óvatossan táskámba emeltem. A vagonokból tanulók sokasága szállt ki, és sietett a családjához.

Az ülőhelyek között kerestem az ismerős arcot. Gilbert a leghátsó helyen ült, ám még nem vett észre. Pillangokkal a gyomromban siettem felé. Amint meglátott, sietve ugrott fel, és szorosan a karjaiba vont.
-Hiányoztál Anne. - súgta gyengéden a füleimbe. Válaszképp még erősebben szorítottam. Egészen eddig nem tudtam beszívni illatát, ami oly nagyon hiányzott.
- Gilbert, azt hiszem, hogy le kéne ülnünk.
- Valószínűleg igazad
van. - engedett el, és segített be az ablak mellé. Mikor be ült mellém, kezeit az enyémre kulcsolta. Szetetem ezt a fiút.
- Mutatnom kell
valamit. - táskámat széthúzva kilátszottak a gyönyörű szárnyak.
- Sosem változol meg. - intézte hozzám szavait.
- Baj? Mert ha igen, csak szólj, és akármennyire is sajnálni fogom, a kedvedért itthagynám - hadartam el mondandóm zavartan.
- Soha ne változz meg
Anne Shirley-Cuthbert. - válasza megkönnyebüléssel töltött el. Barna szemeit az enyémekbe fúrta, majd apró csókot lehelt ajkaimra. Fejemet vállán pihentetve vágtunk neki, a nyárba vezető útnak.

____________________________________
Sziasztok! Ezt az oldalt, kifejezetten az anne sorozatnak hoztam létre, ami pedig a könyvet illeti, remélem tetszik. Nem igazán találtam magyarul hasonlót, így jött az ötlet, hogy elkezdjem írni. Kommentbe szívesen fogadok véleményeket, a voteolást pedig köszönöm❤🙏🏻😊