Virág szemszöge:
Ijj... Már reggel van. Nem akarok suliba menni. Inkább vissza alszok.... Mért nem tudok. Gondolkodtam el de hiába így is úgy is mennem kellett, egy 10 perces huzavona után ami abból állt, hogy veszekedtem az anyukámmal de hiába...
Ő nyert...
De mivel nehezen akartam kiszállni úgy húztak kibelőle nem viccelek komolyan...
Lassan ahogyan csak lehetett elkezdtem felöltözni...
Erre a műveletre 10 perc kellett...
Aztán bementem a fürdőszobába...
Fésülködtem...
Fogatmostam...
Kicsit sminkeltem...
És hangosan számoltam a lépcső fokokat...
-Egy... Kettő... Három... Négy... Öt...
-Renáta! Siessél! - kiabált fel anyám
-Ha tudnád, hogy nem én vagyok... - morogtam a kelleténél hangosabban.
-Ne feleselj! Hétvégén nem mész sehova!
-Mintha szoktam volna... - mondtam halkan. Jajj Virág ne szólalj meg csak rontok.
-Ne morogj! Nincs se laptop se telefon! - szállt bele az ideiglenes apám.
Szuper...
Megyek inkább suliba...
Sziasztok! Csak sikerült egy részt írnom! Bocsi hogy rövidek.
KAMU SEDANG MEMBACA
Kémia vonzása /SzJG ff./BEFEJEZETT
Fiksi PenggemarMi van akkor ha máshol ébredsz fel de mégis ott vagy? Mi van akkor ha téged bántanak de ők ezt nem is tudják? De ezek ellen nincs semmi féle erőd hogy megváltoztasd... Nyomasztó... Szőrnyű bűntudat.... Mégis csak folytatod.... Mert nem tehetsz semmi...
