Egy

3.7K 109 14
                                    

Éreztetek már valaha egy olyan erőt ami láthatatlanul vonz egy másik emberhez? Egy ilyen láthatatlan kapocs fűz össze engem Lando Norrisal. Igen az autóversenyző Lando Norrisal. A sok Gokart edzés szinte minden idejét elvette, emiatt borzalmas jegyei voltak általános iskolában amit aztán nagy nehezen, de sikeresen befejezett. A közép iskola azonban már teljesen más tészta. Szigorúbbak a tanárok, több az anyag és feszesebb a tanterv. Főleg, ha az ország egyik elit magániskolájában jársz. Az ok amiért Adam és Cisca a Millfieldbe íratták Landot nem más volt, mint, hogy azt hitték itt majd elnézőbbek lesznek a fiuk sportágával kapcsolatos távollétekkel kapcsolatban. Az iskola viszont nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Lando az edzések miatt szinte egyik órán sem volt jelen. Ennek ellenére a lányok mégis oda voltak érte. Ők már akkor látták azt ami csak évekkel később következett be. A hírnevet. Mégis Lando olyan srác maradt aki sosem szállt el magától és nem érdekelte a körülötte folyton hangoskodó lány arzenál. Egy cél lebegett a szeme előtt, az európai Forma-3 bajnokság megnyerése, ami megalapozhatja a karrierjét. Tudta, hogy ha nem javít a jegyein, nem lesz esélye felkerülni a Forma-2 Carlin csapatához. Ambiciózus fiú volt, pontosan tudta mit kell tennie, de a dolgozatokat nehéz úgy megírni, hogy nem hallod előtte a magyarázatot. Bármennyire is szerette volna önerőből megoldani ezt be kellett látnia, hogy nem fog menni. Itt jöttem én a képbe. Egy osztályba jártunk a Millfieldben, és mivel Bellával a legjobb barátnőmmel nem lehettünk padtársak. Igen kicsit hangosak voltunk... Az akkori osztályfőnökünk úgy döntött, hogy az én motiváltságom és a kiváló tanulmányi eredményeim majd Landora is hatással lesznek. És igaza lett.

Láttam mennyire szenved azzal, hogy egyedül értse meg az anyagokat, ami egyre csak bonyolódott. Egy délután két matek óra között felajánlottam neki, hogy suli után szívesen átmegyek és segítek neki. Meglepett, hogy elfogadta az ajánlatomat, mivel azelőtt soha nem beszéltünk egy szót sem. Így kezdődött meg a barátságunk Lando Norrisal. Minden délután suli után kibuszoztam a pályára ahol Lando edzett és átnéztük az aznapi anyagot és megírtuk együtt a házit majd pedig hazavitt. A szombat és a vasárnap délutánok a versenyeké volt, azokon a napokon nem gyakoroltunk kivéve, ha nagy dolgozat vagy vizsga várt ránk. Olyankor pedig akár késő estig is Landoéknál tanultunk. Ez idő alatt nagyon megkedveltem a családját, szerencsére jól ki is jöttem velük. Rettentően hálásak voltak amiért segítek a fiúknak, nem győzték hangoztatni. Landoval sok közös volt bennünk, csupán a szenvedélyünk az autóversenyzés iránt volt különböző. Ő csinálta, én néztem. Ahogy haladt előre az idő én úgy éreztem egyre közelebb magam hozzá. Barátok voltunk, mégis minden alkalommal mikor egymásra mosolyogtunk vagy véletlenül összeért a kezünk a hasam összehúzódott és pillangók kezdtek csapkodni odabent. Bátorságom azonban sosem volt neki elmondani, hogy mit érzek.

Aztán eljött a március és az érettségi napja. Mindketten sikeresen vettük az akadályokat. Neki sikerült elérnie azt az átlagot amit a Carlin megkövetelt tőle, én pedig biztos lehettem benne, hogy a pontjaim alapján felvesznek majd az egyetemre. A sok évnyi suli utáni tanulás megszűnt, és vele együtt az élet is új fordulatot vett. A Carlinnal kötött megállapodás értelmében áprilistól hivatalosan is F2-es pilóta, ami világ-körüli versenyhétvégékkel járt. Egyre kevesebbet tartózkodott az országban, a barátságunk pedig először elhalványult, majd szinte teljesen eltűnt. Alig pár hónap telt el, mégis mostanra az egyetlen bizonyíték arra, hogy valaha barátok voltunk egy régi instagram poszt és egymás kölcsönös követése a közösségi portálokon.

-Issy, gyere már! Azt ígérted ma a városban reggelizünk! - kiabált fel az emeletre egyetlen és legjobb barátnőm. Akinek a sürgetésére gyorsan elküldtem egy üzenetet anyukámnak, hogy nyugodtan felhasználhatja kartondobozokat a szekrényem mélyéről amik valami új projekt miatt kellettek neki. Az üzenet elküldése után a táskámba csúsztattam a telefonom, felpattantam az ágyról, felkaptam a cipőm és már robogtam is le a lépcsőn. Az utolsó fokról leugorva a barátnőm mellé érkeztem aki már teljes harci készültségben toporgott az ajtó előtt.

P.S.I LOVE YOUحيث تعيش القصص. اكتشف الآن