I could die for you - Bucky Barnes fanfiction

Ⓢⓘⓧⓣⓗ

A jetre Nat segítségével sikeresen feljutva, Rogers emelte fel a gépet a hangárból, Pearl pedig másodpilótaként a keze alá dolgozott. Valószínűleg több súlyosabb sérülése is volt, belsővérzésekkel tarkítva, de jelen esetben nem volt ideje rosszullétre. Minnél előbb el kellett tűnniük onnan.
-Steve, sietnünk kell. Rhodey és Tony is a seggünkben vannak -aggodalmaskodott a lány.
-Próbálkozom Pearl, ha nem látnád -egyre feljebb emelkedtek és azzal egyenes arányosságban gyorsultak is, de az mégsem tűnt elégnek. Viszont a következő pillanatban mind a ketten eltűntek a radarjukról így Pearl csak ijedten pillantott Stevere. Ötletük sem volt, hogy mi történhetett mögöttük, hogy hogyan rázhatták le őket ilyen gyorsan.

-Ti jól vagytok? -kérdezte aggódva Pearl az adóvevőn mire azonnal több válasz is érkezett.
-Wanda és én jól vagyunk -szólalt meg elsőként Clint a fülében.
-Én is jól vagyok. Sok sikert nektek -Scott hangja csendült fel következőnek mire Pearl csak halványan elmosolyodott.
-Kösz Lang -s már csak egyetlen ember válaszát várták mindannyian, de az valamiért csöndbe burkolózott.
-Te is jól vagy Sam? -tette fel a kérdést Steve, de továbbra sem érkezett válasz. Percekig vártak, de a férfi hangja továbbra sem csendült fel.
-Sam!? -megszólalt reményvesztetten Pearl miközben Steve a robotpilótát kapcsolta be. A mögöttük lévő ülésről pedig Bucky aggódva tanulmányozta a kétségbeesett lányt -Sam, ne csináld ezt... -suttogta maga elé Pearl, de azt így is mind a két férfi könnyű szerrel meghallotta.
-Biztosan jól van -szólalt meg bíztatóan Steve -Figyelj.. Ilyen távban már nem működnek a vevők... -próbálta meg nyugtatni a kapitány Pearlt meglehetősen sikertelenül hiszen a lány pontosan tudta, hogy még nem voltak olyan távol tőlük.
-És Tony? Rhodey? Ők is csak úgy... Lemaradtak, nem? -felcsattant a lány idegesen -Pont, ahogy Vízió mondta, ez egy kibaszott katasztrófa Steve. Hárman fogjuk megállítani azt az öt halálgépet?
-Nézd Pearl, senki sem kérte, hogy gyere... -a lány felé fordult Rogers komoly tekintettel, mire Pearl csak hitetlenül hőkölt hátra.
-Steve, te tényleg nem érted miről van szó... Jöttem mert ez a helyes, de ők ott akkor is a családunk és még csak meg sem próbáltunk beszélni velük -kiabálta Pearl a férfi arcába, aki csak szarkasztikusan felnevetett.
-Ó, dehogynem, ott voltál, amikor megpróbáltunk, de ők meg sem hallgattak. Szóval ez van... Viselnünk kell a tetteink következményeit hiszen te is tudod, hogy ez volt a helyes döntés -komolyan pislogott le az övét kicsatoló Pearlre, ötlete sem volt, hogy hova készült.
-Nagy szart... -felállt a székéből végig a kapitány szemeibe nézve -Nyugtasd ezzel magad Steve.
-Most meg mégis hova mész? -kérdőn nézett a gép hátuljába tartó lány felé, aki a legkevésbé sem gyötörte magát válaszadással. Csöndben leült a kapitánytól legmeszebb lévő ülésbe és telefonját kezébe véve írt üzenetet Natnek. Tudnia kellett, hogy mi történt. Közben pedig Bucky és Steve halkan hátraszűrődő beszélgetését hallgatta, s próbálta meg Samet kiverni a fejéből. Ha bármi történne vele... Soha sem bocsátaná meg magának. Túl fontos volt neki a férfi, túl sok emlék fűzte hozzá és azokat olyan nehéz volt elfeledni. Igazság szerint Pearl nem is szerette volna elfelejteni, de mégis valahogyan túl kellett tennie magát rajtuk.

A jet idő közben egyre közeledett szibéria felé, s végre Nat is válaszolt arra a rengeteg üzenetre, amivel Pearl folyamatosan bombázta őt. "Rhodey nincs jól. Baleset történt és lezuhant. Csípőtől lefelé lebénult." Majd tovább olvasva azt szöktek könnyek Pearl szemeibe.
"Sam viszont jól van... Persze azt leszámítva, hogy a jeges tenger közepén ül a többiekkel a világ legjobban őrzött börtönébe zárva. "
"Mindenkit bezártak? "
"Mindenkit... Sajnálom Pearl. Vigyázzatok magatokra. "
S azzal el is rakta a mobilját, majd, amíg meg nem érkeztek a titkos táborhelyig csak teljes csöndbe burkolózva üldögélt hátul. Bizony nem múlott sokon, hogy ő is ott maradjon a többiekkel a repülőtéren, s akkor biztosan nem bezárták volna, hanem a legjobb esetben is halálra ítélik. Viszont pont miattuk, akiket bezártak kellett továb folytatniuk a harcot. Tartoztak nekik ennyivel, különben hiába történt az egész összecsapás.