Why me? ( KenHina ff)

10

Kenma szemszög

Reggel arra keltem, hogy valami hozzá nyomódik a combomhoz. Leesett, hogy Shoyo szorosan a karjaim között fekszik. Ez eddig oké. De mi nyomódik a combomhoz? Lassan felfedező útra indítottam a kezem, és ami előtt el kezdtem volna kitapogatni, hogy mi az a bizonyos testrész, lefagytam. Shoyo álló tagja az. A fejembe szökött minden vér hirtelen, és éreztem, hogy ég a fejem. Reggeli merevedése van. Ez nagyon nem jó. Enyhén sokkos állapotban próbáltam valahogy fel kelni az ágyból és levegőhöz jutni, de álmában ahogy megérezte, hogy megmozdultam, hirtelen szorosan megölelt, mint egy macit és így jobban érezhettem őt ami miatt fura érzés öntötte el az alhasamat, ami most ebben a pillanatban nem a legideálisabb. Újra megpróbáltam tőle eltávolodni, de megint kudarcba fulladt. Még soha nem voltam ilyen helyzetben. Teljesen tanácstalan voltam. Az órára pillantottam és hajnali ötöt mutatott. Vagyis még egy ideig senki nem fog felkelni, hogy megmentsen ebből a helyzetből. Remek! Jobb ötletem nem volt, mint, hogy megpróbáljam felébreszteni őt. El kezdtem halkan szólítgatni és bökdösni az fejét, de egy-két horkantás és mozgolódáson kívül nem tudtam mást kiváltani belőle. A fejét be nyomta a melkasomba, de a forgolódásai közepette úgy fordította a fejét, hogy tökéletesen rá láttam az arcára. Álmában bágyadtan el kezdett mosolyogni. Nem hiszem el ezt a srácot. Vajon mit álmodhat, hogy ezt váltotta ki belőle? Emosolyodtam rajta. Shoyo egy igazi aranyos bomba. Csak az az, hogy eszembe jutott, hogy épp milyen helyzetbe vagyok és újra elpirultam. Késztetést éreztem, hogy lenneb vezessem a kezem és megérintsem őt. Hiszen furdal a kíváncsiság, én is emberből vagyok és nem biztos, hogy lesz még ilyen alkalmam. Lassan lefele vezettem az egyik kezem, úgy ahogy tudtam, mert még mindig magához szorított. Amikor úgy érztem, hogy már közel lehetek megálltam. Sajnos olyan szögben bújt hozzám, hogy nem láttam azt amit kellet volna, úgyhogy nehéz dolgom volt. De azt hiszem, megtaláltam azt amit kerestem. Nagy levegőt vettem, és bevetettem a legóvatosabb énem, mert hát gáz lenne, sőt nagyon gáz ha arra ébredne fel csodás álmából, hogy valaki fogdossa a farkát. Nem tudnám magam kimagyarázni, az biztos. Na szóval, lassan megéríntettem a mutatóujjammal a tagját de gyorsan elhúztam onnan. Oké nem vett észre semmit. Most egy kicsit bátrabban futam neki mégegyszer. Újra megéríntettem őt, elsőnek csak két újjal végig húztam rajta a kezem. Egész végig égett a fejem, és a szívem a torkomban dobogott, sosem hittem volna, hogy erre képes leszek. Ez most csak úgy jött magától. Újra végig húztam az ujjaim rajta, majd újra meg újra. Nem nagyon reagált, csak egy kicsit megrezzentek az arcizmai. Egy új hirtelen ötlettől fogva nagyon óvatosan rá markoltam és ennek köszönhetően a vér a nemiszervemhez kezdett tódulni. Nagy hiba volt ennek neki kezdeni, mert ha az ember megteszi akkor egyre csak többet, és többet akar. Nehezen lehet leállni. Az utolsó cselekedetembe talán kicsit túl bele éltem magam, mert Shoyo el kezdett mocorogni és grimaszokat vágni. Hirtelen elengedett és nekem szerencsére maradt annyi lélekjelenlétem, hogy kiszálljak a karjai szorítása közül. Feleszméltem, hogy az előbb milyen mocskos dolgokra is gondoltam, és mit is tettem. Ez egyáltalán nem vall rám. Zavartan mentem be a fürdőbe és megmostam az arcom hideg vízzel. Szerencsére nem lettek gondjaim oda lent. Ennyi sokk után már úgy sem tudnék vissza aludni, ezért úgy döntöttem, hogy kimegyek a parthoz, mert már kezdett egyre világosabb lenni. Fel vettem a pólómra egy pulcsit, el vettem a telefonomat, cipőt húztam és ki is settenkedtem az épületből, észrevétlenül, mint egy macska. Ahogy kiértem a friss levegőre, fellélegeztem. Még mindig nem fogtam fel azt a szituációt amibe keveredtem. Inkább lenyugtatásképp leültem a homokba és bámultam a mindjárt már teljesen felkelő napot. Aztán azt meguntam, és neki álltam a telefonomon egy új játék szintjeinek a kivivésének.
Hamar eltelt az idő, és azon kaptam magam, hogy páran már indulnak a reggeli kocogásukra. Köztük Shoyo is akivel egymásra sem néztünk. Várjunk, ő miért kerülte a tekintetem? Az egy dolog, hogy az előbb történtek miatt nem tudok a szemébe nézni de ő? Ugye nem érezte amit tettem? Remélem nem. Mert azt egy életre nem tudnám lemosni magamról a szemében. Hirtelen eszembe jutott a tegnapi szájra puszi amit kaptam. Akaratom ellenére az ajkaimra tettem az egyik ujjam és pir szökött az arcomra. Azt miért kaptam? Olyan jó lenne ha azt feltételeszthetném, hogy tetszek neki. De nem hiszek a szerencsébe. Miért pont neki tetszenék? Erre a gondolatra elmosolyodtam. Milyen jó lenne ha valóra válna. Egyszer valaki le ült mellém. Már reménykedtem, hogy Shoyo az. De csak Kuroo volt, az ünneprontó. Egy kis csend után megszólalt.

- Amúgy mióta ülsz itt? - kérdezte monoton hangon miközben bámulta a tengert- Te nem szoktál korán kelni, mi lelt?

- Olyan öt órától. Nem tudtam aludni. - válaszoltam de közbe a szememet le nem vettem a telefonom kijelzőjéről.

- Mi miatt? - hülye Kuroo, túl jól ismer. 

- Nem érdekes. - tudtam le a választ.

- De engem érdekel~

- Ne érdekeljen.

- Deee~

- Ne!

- De!

-...- már ettől a gyerekes veszekedéstől kezdett elszállni a hidegvérem.- Te tudnál aludni az után, hogy Tsukkishima reggeli merevedése hozzá van spéselődve a lábadhoz?! - szóltam el magam mérgesen, mert a játékot is elcsesztem miatta. Ő megszeppenve bámult, de lassan el kezdett kipirulni az egész feje és, mint egy bomba, felrobbant.

- Ghahafahxahxaha...- "nevetett" a hasát fogva-  Ne már, hogy Chibi-chan ilyen helyzetbe kényszerített.- nevetett tovább a szerencsétlenségemen, mint egy epilepsziás fóka. - Legalább kihasználtad az alkalmat? - kérdezte, miután kiröhögte magát. Én válasz helyett akaratom ellenére epirultam, sajnos neki leesett az igazság és már a könnyeit tőrölgette a nevetése közben.
- Ez a Chibi-chan megrontott..- Én csak ilyen "nemunodmár?" nézéssel rá néztem, aminek köszönhetően hamarabb befelyezte. Kivirulva megveregette a vállam és elment. Gondolom Tsukkit megkeresni. Itt hagyott a gondolataimmal. Miért nem tudok bele nézni az emberek fejébe?

Elengedtem a fantáziám xd.. aminek köszönhetően még lesz pár rész. Örüljetek.