Mágia köztük

Háttér.

Jordan szemszöge:

A nevem Jordan Dillon, és az életem úgy pár napja kezdett megváltozni.

Egyik nap mikor suliban voltam az első óra után a folyosó ablakait betörték valamilyen denevérek. Pánik tört ki, mindenki fejvesztve menekült. Aki csak tudott, köztük én is kimenekült a suliból.

- Mégis mi történik itt? - Kérdeztem az igazgatót aki szintén kijutott.

- Nem tudjuk, de az iskolát lezárjuk amíg a helyzetet meg nem oldják. A hatóságokat és az állatbefogókat már felhívták. - Magyarázta.

- További értesítésig minden diák azonnal menjen haza. Akik bent vannak még azokat kihozzuk. A nap további része elmarad. - Küldött az igazgató haza minket.

Még nem is lenne gond ha nem maradt volna bent a cuccom, köztük a telefonom is. Az utcán batyogok minden nélkül. A fő gondolom hogy nem történt nagyobb baj vagy mi.

Mikor befordultam az utcán láttam hogy nem csak a sulinál lettek gondok. Mindenféle lények szabadultak el az utcákon. Mi van itt?! Igyekeztem átvágni magamat a káoszon. Mindenfele olyan denevérek, disznószerű lények, feltörő gyökérzet és ehhez hasonlók voltak.

- Ez örület, mi folyik itt? Összedől a világ?!

Próbáltam elkerülni ezeket és más utcákon menni át. Egy ideig kerülgetek mikor egyszer csak valami hatalmas lény bukkan fel ami bármit az útjában felfal.

Rákapcsoltam mert nem kerülnék fel az étlapra. Próbáltam körbe kerülni mikor valami fehér fénycsóva el nem trafálta a szörnyet aztán meg visszafordult. És most meg mi van?

A fénycsóva egy lány volt az. Fekete-fehér szerelésben. Figyeltem az eseményeket ezután meg azt láttam hogy valami szárnyas alak van leláncolva. Kicsit sem tetszik ez. Hallgatoztam hogy mi folyik most.

- Tudod mit? Nem érdekes. Nem érdekel hogy ki vagy. Most vele kell foglalkoznom. - Mondta egy nő a lánynak.

- Engem azért érdekelne hogy ki ő és mi ez az egész. - Jegyeztem meg halkan.

- Csak kerüljek el innét. - Mondta a szárnyas alak.

- Te? Innét? Így nem hiszem. - A lány oda ment hozzá és egyszerűen leszedte róla a szárnyait.

- Mit képzelsz?! - Akadt ki rá.

- Egyszerűen szárnyaszeget lettél. És ha beszélsz, akkor a másik szemébe nézz.

A maszkot is letépte róla ami rajta volt.

- Borosta? Mindenesetre ápoltabb vagy mint hittem. - Állapította meg a lány. 

- És veszélyesebb is! - Kigáncsolta a nőt és mintha valami portálba lökte volna míg egy másikba egy kést. A portálok lezárultak.

- Hova küldted?! - Nyomta a falhoz a lány.

- Magam sem tudom. Csak nyitottam vakon. - Válaszolta mire a földre lett dobva.

- Harper, jobb ha mész. Nem biztonságos. Vagy tudod mit? Jobbat tudok. - Felkapta Harper-t és elrepült vele.

Harper? Harper Jarrot a suliból? Mi köze neki az egésznek? Mégis miket láttam most?

Úgy döntöttem hogy inkább azonnal haza megyek és otthon gondolkozok az eseményeken. Mikor hazaértem anya fogadott otthon.

- Az igazgató nem rég hívott, jól vagy? - Kérdezte aggódva.

- Hát, én jól. De apa? Vele mi van? - Kérdeztem.