Mágia köztük

Képességek.

Mivel ti jeleztétek hogy érdekel ezért megjelőlve vagytok Alzahu, lucaelek, _yaoi4life_,  Pityke.

Harper szemszöge:

A Surtyville-i kisállatkereskedés előtt megyek el mikor zajra leszek figyelmes. Belépek és az állatok mind kiszöktek a ketreceikből. Azt is látni hogy az idős tulajdonos eredménytelenül próbálja visszaterelni az állatokat. Azonnal elkezdek cselekedni. Ételel csalogatom vissza az állatokat és a tulajról egy kígyót akasztok le majd teszem egy terráriumba.

- Köszönöm fiatal lány. Egyedül képtelen lettem volna mindet visszaterelni. - Hálálkodot.

- Segítettem. - Jegyeztem meg egykedvűen.

- Egy pillanat, mintha már láttalak volna téged. Nem a helyi gimnáziumba jársz véletlenül? - Kérdezte.

- Oda járok.

- Értem, az unokám Josh is oda jár. Én Peter Harold vagyok. - Mutatkozott be.

- Josh Harold a Martyn-gimnáziumba jár ahova én is. Harper Jarrot a nevem. - Mutatkoztam be.

- Nos, örvendek Harper. Nem akarlak feltartani vagy ilyesmi. Így is annyi dolgom van még. Például új dolgozot keresni. Az előző sajnos elköltözött. Hé, nem érdekel esetleg a munka? Segítenél egy idős úrnak? - Kérdezte.

- Én segíthetek. - Állapítottam meg. Mire feleszméltem már lett munkám.

- Akkor holnap Harley, izé Harper. - Javította ki magát és elment.

- Munkám lett sulim után. Egy kis munka. - Jegyeztem meg.

Mikor befordultam egy sikátorba egy maszkos, szárnyas alak várt rám. 

- Harper Jarrot, végre hogy itt vagy. - Szólt az alak.

- Te vagy az Fabio. - Állapítottam meg.

- Csupán egy okból jöttem. Érted. Mióta várok is arra hogy beteljesedjen a vágyam. - Szónokolt.

- Megmondtam Fabio, nem fog menni.

- De...

- Nem lesz ilyen. Nem illik beleszólni, bocsánat.

- Hogy te kérsz bocsánatot? A fenébe már! Miért nem vagy képes szeretni?! - Lépett elém.

- Nem tudlak szeretni. - Magyaráztam.

- Engem a düh táplál! De mikor találkoztunk hiába minden erőfeszítésem, nem tudtalak feldühíteni. Sőt, semmi érzelem nem jött tőled. Sem félelem, sem kétely, SEMMI. Te más vagy, te különleges vagy. Különleges nekem. Egyedül csak veled mérgezném magam.

- Nem tudlak szeretni. Nem tudok haragudni sem vagy félni. Ez van Fabio. - Zártam le a témát.

- Még nem végeztünk, akkor is elérem hogy szeres! - Kitárta a szárnyait és elszállt. Ezután telefonon hívtak.

- Igen? Úton vagyok, otthon beszélünk anya. - Tettem le a telefont.

Otthon az anyjával találta szembe magát.

- Mi történt lányom? - Kérdezte mikor megjöttem.

- Egy kisállatkereskedésben segítettem. Lett munkám. - Válaszoltam.

- Munkád? Ennek örülök. Már attól féltem hogy valami baj történt. - Aggódalmaskodott.

- Járok önvédelmi órákra.