Mágia köztük

Dimenziók.

Harper szemszöge:

A kocsiban ültem anyával néma csendben. Mentünk hazafelé. Mikor megjöttünk akkor sem szólaltunk meg. Így ment ez reggelig amíg meg nem törte a csendet.

- Ne szólj ahhoz a fiúhoz. - Csak ennyit mondot.

- Rendben. - Törödtem bele és elindultam a sulihoz.

A szokott útvonalam egy pontján Fabio bukkant fel.

- Végre hogy itt vagy. A percek oly magányosak nélküled. - Nem szóltam semmit.

- Mi van? Elvitte a cica a nyelved? - Kérdezte mire mentem csak tovább.

- Miért nem szólsz hozzám? Nem tűntetsz el avval ha nem beszélsz.

- Ha a lány miatt van akkor tud hogy nem esett baja tegnap. Voltakép megmentetted. Ha már itt tartunk mi volt ez tegnap amit produkáltál? - Kérdezte.

- Ugyan, csak nem haragudhatsz rám, nem tudsz. - Folytatta tovább.

- Jó! Még nincs vége ennek. - Szállt el sértődőtten és folytattam az utamat.

Mikor beléptem megint láttam Diana-t. A fiúk körülötte sündörögtek.

- Hagyjatok már levegőt nekem! - Förmedt rájuk.

- Esküszöm világomat hogy ne legyek ilyen szép... - Nem figyelt és belém jött.

- Te! - Vett észre.

- Te... Te ki is vagy? - Kérdezte.

- Harper Jarrot. Már találkoztunk. - Válaszolta.

- Igazán? Nem tűnsz ismerősnek. Mindegy. Diana Wilkins vagyok, örvendek. - Mutatkozott be. Valami nem stimmel.

- Tegnap találkoztunk. Nem emlékszel?

- Az igazat megvalva kissé szita az agyam. Nem tudom, passz hogy mi van velem.

- Tegnap találkoztunk és elég otromba voltál.

- Én? Otromba? Miért? - Értetlenkedett.

- Azt mondtad hogy...

Nem érdekel a neved. Csak egy dolgot jegyez meg rólam. Ne kerülj az utamba. Aki az utamba kerül az megbánja.

Idéztem fel.

- Én? Mikor mondtam ilyent? Ez így nem stimmel. Valami nincs rendben. - A gondolkozását a  becsengetés szakította félbe.

- Mindegy, itt folytatjuk később. Szió! - Sietet órára. Talán Mabel csinált vele valamit?

Ebédszünetben ahogy szokott lenni egyedül ültem. Egyedül addig amíg Diana oda nem jött hozzám.

- Na jó, sokat gondolkoztam amit meg nem szoktam. Valami történt tegnap, valami titokzatos amire nem tudok emlékezni! Te ott voltál. Mik történtek még? Megtudod mutatni? - Kérdezte tőlem.

- Hát... - Vissza gondoltam Fabio-ra, a portálra, ami az után történt.

- Megmutathatom ha szeretnéd. - Ajánlottam fel.

Suli után mentünk ketten az útvonalamon.

- Oké, feladom. Mit kell látnom? Ugye nem valami csapda ez? Tud hogy az anyám rendőr és egy szavamba kerül hogy letartoztassalak vele. - Fenyegetőzőt.

- Megjöttünk. - Fordultunk be egy sikátorba.

- Ez? Mi van itt? Komolyan, válaszokat akarok! - Követelte.