Vörös villanás /átírás alatt/

18.rész

- Értem, viszon szeretnék kérni valamit.
-Micsodát?
- Legyél Sasuke senseje!

-Hogy mi?? Dehát ez  a csapatkapitányának a dolga és nem hinném, hogy az anbus feladatok mellett tudnám kellő odafigyeléssel és szakértelemmel tanítani az öcsédet, meg ugye..
- Manami, te vagy az eggyetlen akit erre megkérhetek mert csak neked meg a testvéreidnek van már csak sharinganotok rajtam és sasukén kívül. Nagyon erős ninja vagy és kellő képpen tudnád őt is tanítani, abban viszont kételkedem hogy a csapat kapitánya képes lenne e a faluban tartani mert biztos vagyok benne hogy a bosszú vágy hajtotta eddig is és ez utánis így hát nagyon szépen megkérlek hogy taníst Sasukét mert csak te vagy képes rá! - hajolt meg Itachi.
- Ha neked megfelel az hogy csak keveset tudom majd tanítani az őcsédet. - mondtam karbatett kézzel.
- Már ismerlek annyira hogyha te valamit megigész az minél elöbb beteljesíted így hát tudom hogyha kell az anbut is otthagynád csak az öcsém kedvéért.
- Elhallgas vagy a földel leszel eggyenlő Uchiha! - mondtama mérgemben mire csak elnevette magát majd felegyenesedett. Hát hiába tényleg nagyon ismer.
- Na akkor elvállalod?
- Igen.- lemondóan sóhajtottam eggyet.
- De kérlek mindenképp számolj majd be nekem a fejlődéséről.
- Mindenképpen. De nekünk mennünk kéne mert minél elöbb elszeretném kezdeni az öcséd kiképzését.
- Rendben és köszönöm, de ha nem bírod egyedül akkor majd Akashi segít.
- MI HOGY ÉN?? ÉS ERRŐL ENGEM MIKOR AKARTÁL MEGKÉRDEZNI HHMM??- háborodott fel Akashi ezen mi Itával csak egy jót nevettünk majd megfogtam Akashi gallérját és húzni kezdtem, mert ha ezt nem teszem meg ott lettünk volna még minimum 2 órát. Hátra sem néztem csak intettem egyett Itachinak majd mentem tovább.

Körülbelül az út felénél járhattunk amikor hírtelen megálltam és felnéztem az égre. Az eget mostmár nem a nap sugarai tőltötték be, hanem gomolygó viharfelők. A nap sugarai ugyan itt-ott kilátszottak de sok fényt nem adtak és ha valaki most menne ki a házából kétszer is megnézné hogy nem e éjszaka van már. A felhők dőrgésekkel adták a tudtunkra hogy őket bizony nem érdekli az ha megázunk, őrűlt tombolásba fognak kezdeni. Kitettem a kezemet majd megéreztem az első eső cseppeket majd a másodikat és a harmadikat is. Ránéztem Akashira aki a szemével már menedéket keresett, arc vonásaiból itélve talált is valamit. Csupán pár lépésre álltunk egymástól amikor megfogta a kezemet majd odahúzott magához. Értetlenűl néztem rá majd megláttam egy villám csapódott be pontosan oda ahol az elöbb álltam. Majd az eget az egyre sűrűbben lepottyanó essőcseppek tőltötték meg.
-Gyere láttam egy barlangot menjünk oda. - mondta majd elindúltunk a menedék felé, ám a kezemet még mindig nem engedte el.
A barlanghoz futottunk majd bementünk a menedéket adó helyre.
Korom sötét volt így nem láttam az orromig sem, de mivel Akashi fogta a kezemet így nem kellett aktiválnom a szemtechnikámat sem. Akashi elkezdett valamit keresni a táskájában majd meggyújtott egy fákját ami elegendő fényt adott.
- Keressünk száraz ágakat, hogy tudjunk majd tüzet gyújtani. - mondta majd elakartunk indulni fáért de mind a ketten különböző irányba így az ősszekulcsolt újjaink visszarántottak minket majd nem tudom, hogy hogyan de sikarül elesnem evvel padig Akashit magamra rántani is.
- Ohmm... Bocsi az én hibám volt! - mondtam teljesen vörös arccal.
- Nem dehogyis, az én hibám volt. - mondta majd felállt és segített nekem is. Ezek után nagyon nem szóltunk egymáshoz csak mentünk száraz fát keresni majd mikor hál' istennek találtunk is, elrendeztük őket majd a chakrámat az újjamba koncentráltam és az újjam hegyén lángok jelentek meg, avval gyújtottam meg a fákat.
Megvacsoráztunk majd mire észbe kaptunk már már éjszaka volt.
- Kezdem én az őrködést. - mondta Akashi, én csak bólintottam majd megfordúltam és nem sokra rá el is aludtam.

Reggel a nap édes sugarára kelltem. VÁRJUNK CSAK! NAP??? Akkor màr reggel van?? És Akashi miért nem kelltett fel engem? Rögtön felpattantam majd a kijárat felé kezdtem el trappolni, ugyanis drága társam a barlang bejáratánál üllt és nézett ki a fejéből.
- Oh Manami jó regge-
- Te csak ne " Manami jó reggelt" - ez itt nekem, miért nem kelltettél fel?? Hmm?
- Ohm.. Hát tudod olyan édesen aludtál, hogy nem volt szívem felkellteni téged. - mondta majd felállt és elsétállt mellettem.
- Mellesleg ha kidühöngted magad akkor indúlhatunk is. - mondta majd besétált én meg mentem utána. Kb. 10 perc alatt mindent összepakoltunk majd felvettük a maszkunkat és indúltunk is el.

Négy és fél órája futunk már megállás nélkül. Többször is felajánlottam már Akashinak, hogy áljunk meg mert biztos fáradt már de ő makacs mint egy öszvér így még csak inni sem álltunk meg, de a szememet nem veszem le róla hiszen úgyis igazam lesz és vagy elfog ájulni vagy a kimerűltségtől fog összerogyni majd és akkor én ott leszek hogy az orra alá dőrgöljem. Éppen azon gondolkodtam hogy megint felajánlom hogy megálljunk amikor megláttam hogy a lába elkezd megrogyni így rögtön átöleltem hátulról és várrtam hogy mikor fog teljesen össze esni de nem tőrtént semmi.
- Ezt eltudnám viselni. - mondta egy kalyán mosolyal az arcán és hátrasandított rám.
- Köcsög- mondtam majd mikor elkezdett nevetni térd hajlaton rugtam igy a főldön kötött ki.
- Köcsög! - monta nyöszörögve amin nevetnem kellett. Eggyik pillanatról a másikra a földön találtam magam majd Akashi diadalittas fejével,  kigáncsolt. Ezen viszon mind ketten elkezdtünk nevetni, mint az oviban.

Ezek után folytattuk utunkat majd napnyugtakor már konoha kapujánál talàltuk magunkat.
- Verseny az irodáig - órditotta Akashi. Én abban a pillanatban a hokage irodája elé teleportáltam. Vártam pár percet majd mikor megláttam a kifulladt Akashit elkezdtem nevetni,
- Csalóó!! Ez nem ér! - mondta majd a kezét a térdére helyezve pihent. Majd bement az irodába, én pedig utána. ( kopogás nélkül)
- Ohm.. Elnézést Hokage sama. - mondtam mikor megláttam hogy voltak már bent mikor beértünk. Pontosabban ott volt Kakashi, a kilencfarkú gazdateste, azt hiszem Naruto? Ottvolt Sasuke azta mennyit nőtt már és ott volt egy lány is akinek a Harunó címer virított a hátán.
- Aztaaa, ez a vörös villanás!!- mondta a pinkike. Ezen csak elmosolyodtam majd akartam távozni amikor a hokage leintett. Akashival letérdeltünk majd vártuk a mondani valót.
- Rendben! A tekercs megvan? - kérdezte mire bólintottam majd Akashi oda is adta neki.
- Értem, vörös villanás az ügyedet sikerült tisztázni így máma már a saját házadban aludhatsz.-  erre megint csak bólintottam.
- Holnap gyere be kérlek az irodámban, kűldetést kapsz, a melletted térdelő férfi, és még 1 ember megy majd, a részleteket holnap. Viszlát és köszönöm!
- Igenis!- mondtuk Akashival majd egyszerre kiléptünk az irodából.
- Megyek az anbu központjába ott átöltözök majd megyek enni valamit. - vázoltam a tervemet.
- megyek veled. - mondta majd indúltunk is el.
- HÉ TI! - órdította egy gyerek mögöttünk. Mind a ketten megfordúltunk. Ez a szöke Uzumaki. De várjunk csak akkor nekik Kakashi a tanáruk a sharingan használatra megtudja tanítani helyettem is Sasukét.
- Igen? - mondta Akashi amivel kizökkentett a gondolkodás módomból
- Áljatok ki ellenem ha annyira erősek vagytok. - monda egy róka vigyorral a száján!
- Narutooo ! Ennyire hülye vagy nem állhatsz ki ilyen erős sinobik ellen mint a vörös villanás és a gyílkos szűrkület. - mondta pinkike nyávogva.
- Gyílkos szűrkület ?- kérdeztem Akashira nézve bár a moszkomtól nem láthatta a meglepődöttséget az arcomon.
- Látod, amig te nem voltál Konohában kellett valaki aki megvédi. - mondta egy öntelt vigyorral ezen mind a ketten elkezdtünk nevetni
- Ezüst macska! - mondtam majd mégjobban elkezdtünk nevetni
- De hát utálom a macskákat!
- Épp ezért- mondtam!
- Te meg lehetnél Duracell nyuszi!- mondta. Majd ezek után már majdnem sírva nevettünk tovább.
- Jézusom ti tényleg semmit nem változtatok - mondta Kakashi aki idő közben ide ért Sasukével egyetemben.
- Te mondod?- mondtuk egyszerre Akashival.
Ti ismeritek a sensejt? - kérdi a Haruno.
- ÉS ENGEM SEMMIBE VESZTEK?? ÁLJATOK KI ELLENEM - órditotta a szőkeség.
- Bocsika de a sötétség mellettem nagyon fáradt és félek ha csak egy technikát is kell használnia nekem kell majd összekaparnom. - mutattam a mellettem álló Akashira.
- ENGEM EZ BEM ÉRDEKEL AKKOR ÁLJ KI TE ELLENEM!!!!- órdította a sőke, tetszik az eltökéltsége.
- Rendben kölyög csináljuk. - mondtam.

Sziasztok nagy kihagyás volt de kárpótlásúl itt van ez a rész. Nagyon szépen köszönöm annak aki követi a tőrténetet.
Puszi:noja❤️😜