Ebben a kis szösszenetben fogok írni az általam olvasott könyvekről amiket nem itt wattpadon olvasok. Ajánlom azoknak akik szeretnének új könyveket megismerni vagy egyszerűen csak kiélni a rajongásukat egy-egy könyv iránt amiről véleményt formálok.
"Szeretem a napfelkeltét, még a naplementénél is jobban. Van valami izgalmas abban, ahogy a világ ezernyi színnel életre kel. Reményt keltő."
Bevallom egy ideje már szemezgettem a sorozattal, de valahogy nem vitt rá a lélek, hogy a kezembe vegyem, amíg nem láttam róla egy videót és úgy döntöttem elolvasom. Titkon reménykedtem, hogy hasonlít a Párválasztó sorozatra. Vegülis teljesült a kívánságom, gyönyörű ruhák és bizonyos körökbe beosztott emberek. Viszont belekerült egy kis Szolgálólány meséje megfűszerezve némi fantasyval. Ezzel a kombinációval azonnal belopta magát a szívembe ez a trilógia.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az első kötet az Ékkő címét viseli, ami elég beszédes, hiszen a leggazdagabb kör neve, ahol az elnyomó nemesek tengetik fényűző mindennapjaikat, miközben különböző intrikákat vetnek be egymás ellen, hogy minél feljebb jussanak a ranglétrán. De a kiváltságosoknak is van egy nagy problémájuk, ugyanis nem tudnak vagy csak torzszülött gyermekeket képesek a világra hozni és az egyetlenek akik megmenthetik a vérvonalukat azok a legszegényebb, legelnyomottabb körben elők. Őket nevezik helyetteseknek. Akik egy vizsgálat alapján megfelelnek ennek, azokat elragadják a családjuktól és a számukra fenntartott létesítményben készítik fel őket a béranyaságra. Már ha nevezhetjük ezt felkészítésnek. Amint megfeleltek az elvárásoknak, évente egyszer aukcióra bocsájtják őket. Ám fogalmuk sincs róla hogy nem csak a nevüket, de a szabadságukat is elvesztik és rabszolgasorba kényszerülnek. A nemesekben egy csepp empátia sincs, csak a hatalomvágy és kegyetlenség. Itt jön képbe a főhősünk, a csupán 16 éves Violet Lasting, aki úgy néz ki, hogy képes megdönteni ezt a társadalmat.
"Egyszer azért, hogy lássa, amilyen valójában. Másodszor, hogy az elméjében lássa. Harmadszor azért, hogy az akarata szerint alakítsa."
Minden helyettes képes bizonyos mágiákat elvégezni (szín, forma, növesztés), de ezeknek ára van. Minél nagyobb kaliberű varázslatot kell csinálniuk, annál nagyobb fájdalmaik vannak, az orrvérzés és a fejfájás pedig a leggyakoribb tünet. A nemesek elvárják, hogy ezek segítségével tökéletes utódokat hozzanak létre a számukra minél gyorsabban. Violetnek kifejezetten kimagasló tehetsége van a legnehezebb mágiához, ezáltal elég értékessé vált az úrnője számára, bár szegény lányt így sem kíméli.
A szerelmi szál nekem egy kicsit villámcsapásszerű volt, elhamarkodottnak éreztem. Jobban szeretem, ha egy lassabb folyamatként szövik bele a könyvekbe, de ettől függetlenül így is tetszett.
Violetnek ki kell jutnia az Ékkőből és ebben segítségére van Lucien, aki fiú létére udvarhölgy. Kifejezetten érdekes és titokzatos karakter. A terv kockázatos és olyan 2 számára fontos embert is el kellene hagynia a lánynak, ami elég nagy lelki vívódást okoz neki.
