Ebben a kis szösszenetben fogok írni az általam olvasott könyvekről amiket nem itt wattpadon olvasok. Ajánlom azoknak akik szeretnének új könyveket megismerni vagy egyszerűen csak kiélni a rajongásukat egy-egy könyv iránt amiről véleményt formálok.
"Az álmok elferdítik, elnyújtják, és elfedik a határt aközött, hogy mi valós és mi nem."
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Először az Online Nyári Olvasótábor listáján láttam ezt a könyvet és már akkor felkeltette az érdeklődésem, viszont így is csak 1 évvel később vettem a kezembe, mert iszonyúan féltem a függő véges befejezésétől, nem is hiába.
Ez a disztópia egy olyan világot tár az olvasó elé, ahol az emberi faj igazából a kihalás szélére sodródik, ugyanis évtizedeken keresztül nem születik lány gyermek. Emellett pedig a természet elemeivel is meg kell küzdeniük, mert a bepánikoló pasik kiszipolyozzák a föld megmaradt lehetőségeit, tönkre teszik azt és a természet visszavág. Eláraszt mindent a víz és minden amit ismertek megszűnik vagy csak a teteje marad látható. Az egyetlen reményük Eve, aki fél évszázaddal később az első lány gyermek. Elzárva tartják egy toronyban, mindenzt úgy, hogy nem ismeri a valós világot, csak azt amit neki hoztak létre (tiszta Rapunzel mi?). Az emberek csúcsszuper technológiai vívmányokat alkalmaznak ( pl.: az ablak tv egyben, ami élőben közvetít) és egyúttal Evenek is van egy legjobb barátnője, Holly, akinek a lánnyal szinte egykorú pilótái vannak. Hollyn, az orvoson és Vivianon kívül csak az Anyákkal találkozik, akik jóval 55 éves kor felett járnak. Ők tanítják a lányt és vigyáznak rá, felkészítik arra a napra amikor találkoznia kell a lehetséges jelöltekkel, akiktől valószínűleg lány gyermeke születhet.
"A legjobb barátnál senki sincs nagyobb hatással az emberre."
A lány tudja, hogy Holly nem valódi mégis kialakít valamiféle különleges kapcsolatot az egyik pilótával, Brammel, akinek a szemszögéből szintén belátást nyerhetünk a toronybeli életbe, a működésébe és a fiú munkájába. Főszereplőinknek megvan a magukhoz való esze. Eve elég naivitással rendelkezik, hiszen azt hiszi jó az ami körülöttük történik, mert így kell lennie, ez a sorsa, egyszerűen beletörődik. A könyv során végigkísérhetjük, ahogy felnyílik a szemük és velük együtt felfedezzük a sokkoló igazságot.
"Azt hiszem a valóság egyszerűen az a világ amivel szembetalálkozunk."
A műnek több szép üzenete is van az emberek felé. Egyrészt az, hogy igenis figyelnünk kell a környezetünkre és megvédeni. Másrészt pedig az, hogy fontos, hogy olyanokkal legyünk akik iránt mély érzéseket táplálunk. (Bár azért Evenek nem sok lehetősége volt választani).
"Keress szerelmet...vagy inkább engedd, hogy a szerelem találjon meg téged."
A regény lassan indul be, mert meg kell ismernünk a szereplőinket, a betöltött helyüket és magát a helyet amit ismernek. Aztán amikor elindul a lavina miután a jelöltek elég csúnyán leszerepeltek és Eve veszélybe került, akkor nincs megállás, esemény követ eseményt és csak kapkodjuk a fejünket, hogy akkor most mégis mi fog történni. Elénk tárulnak a cselszövések, az emberek szándékai és maga a világ amiben vagyunk is kibővül. A történések magukkal sodornak, egészen a végkifejletig, ami után szintén tovább olvasná az ember, csakhogy nincs több oldal, a legjobb résznél csak úgy abbahagyták. (Egyébkémt kiváló időzítés volt)
A könyv folytatása elvileg idén ősszel/télen érkezik, amit már sokan várnak, köztük én is már tűkön ülök miatta.
