Teddy Lupin - Avagy A Kis Kékhajú Srác - Élete

Az Abszol Út

Elkezdték hát megkeresni a kijáratot, mivel a főbejáratot még nem használták. A fogadó picike volt. Nem volt olyan nehéz megtalálni a nagy rézborítású ajtót. Kisétáltak rajta és egy virágokban pompázó tavaszi utca tárulkozott eléjük. Ennél szebbet talán még életükben nem láttak. Elindultak hát felfedezni a meglehetősen hosszú utcát. A reggeli harmatcseppek még nem száradtak fel a fűszálakról. Minden csoda színes volt. Teddyéknek csak úgy nyílt a szájuk. Elindultak fölfelé az utcán, csak lassan lépkedtek és nézelődtek. Már az utca felénél járhattak mikoris Teddy egy ötlettel állt elő.
- A nő a fogadóban azt mondta, a varázsvilágban vagyunk. Tehát az emberek biztos tudják merre van az abszol út. - mondta majd leállt egy emberhez és megkérdezte.
- E-elnézést. - kopogtatta meg Teddy egy nő vállát.
- Igen? - fordult hátra a nő. Kedvesen válaszolt.
- Tu-tudja, hogy merre van az abszol út? - kérdezte Teddy még mindig félénken. Nem volt biztos benne, hogy nem kérdez oltári nagy osobaságot.
- Oh, az abszol utat keresitek? - kerekedett el a nő szeme. - rossz helyen jártok. Az abszol út Londonban van. - mosolygott a nő és odahívta a férjét.
- Mi az? Mi tör... - kezdte a férje de hirtelen megállt a mondat közepén. Teddy elirult és göndör haját a füle mögé rakta.
- Igen... Kék a hajam. - nézte a földet.
- Tudodm. - mondta az egyébként vörös hajú nő férje. - tudom ki vagy.
- Teddy vagyok. - nézett furcsán Teddy.
- Tudom. Ismertem a szüleidet. - mosolygott a férfi is.
- T-tényleg? - csodálkozott el még jobban Teddy.
- Persze. - kacsintott. - És ki a kis barátod?
- Kevin vagyok... Kevin O'fryam.
- Hát szia Kevin. - köszönt a férfi. - most fogjátok meg a karomat! Elmegyünk az abszol útra. Kevin megfogta a karját. Majd Teddy is kicsit félve, de megfogta. Hirtelen mintha a négy ember összezsugorodott volna. Eltűntek a Roxmorts utcájáról és megjelentek az abszol út elején. Mind az utca felé nézték, majd Kevin hirtelen megfordult és elhányta magát. Teddy alig bírta visszatartani ugyanezt. A nő előkapta a pálcáját, a hányásra mutatott vele és hangosan kimondta.
- Suvickusz. - az okádék körbe-körbe kezdett forogni és hirtelen eltűnt. Kevin még nem fordult vissza az utca felé, de elkezdte ütögetni Teddy vállát.
- Ez az a fal. - mondta drámaian úgy, hogy a falról nem vette le a szemét. Teddy is hátra fordult és megvizslatta a falat.
- Amelyiknél a téglágat kellett ütögetni. - mutogatott a falra. Kevin bólogatott és mindketten visszafordultak. Meglátták a hatalmas fehér épületet az utca végén és mindketten tudták, hogy mi ez.
- Menjünk. - adta ki az utasítást a férfi. Sétálva indultak végig a nagyon hosszú utcán. Teddy és Kevin nézelődtek. Sok üzletet láttak. Nem tudták hol vannak.
- Florean Fortescue Fagylaltszalon. - olvasta fel a nagy feliratot Teddy.
- Mágikus Menazséria. - olvasta fel ezt most Kevin. - Nézd Teddy passzolna hozzád egy olyan varangy. - Vigyirodtt el a szőkés fiú. Teddy nem válaszolt csak tovább nézelődött.
- Mr. Ollivander varázspálcaboltja. - olvasta fel Teddy. - Biztos itt kapjuk meg a pálcáinkat. - hüledezett Teddy. A nagy olvasgatás végére odaértek a Gringotsshoz. Egy óriási fehér épület fehér oszlopokkal és szintén hatalmas kapuval. Besétáltak mind a négyen és végigsétáltak a hosszú folyosóján. A férfi most sokkal komolyabb hangon szólalt meg mint eddig.
- Teddy Lupin úr pénzt szeretne kivenni. - mondta a férfi.
- A kulcs? - kérdezte egy alacsony, kissé tömzsi szemüveges alak. Az úr előhúzott a zsebéből egy nagy arany kulcsot amin egy bevésés volt. Egy apró 116-os szám. Átnyújtotta az alacsony úrnak az asztal mögött aki megvizsgálta. Bólintott egyet és kijött az asztal mögül. Tényleg nagyon aprócska volt. Nagyjából 110 cm. Elindult az asztaltól jobbra lévő jóval kisebb, keskenyebb és sötétebb folyosón. Mindenki követte őt. Egy hosszú lefelé vezető lépcsővel találták szembe magukat. Elindultak lefelé és még mielőtt leértek Teddy meglátott egy pár csillét.
- Ide! - mutatott a kobold szerű lény a csillékre. Kevin és Teddy egymásra nézett .
- Ki van zárva, hogy én beülök oda. - suttogta Kevin Teddynek.
- Már pedig, ha pénzhez akarsz jutni muszáj lesz. - nézett Teddy mereven Kevin szemébe, majd beült az egyik csillébe. Kevin bár félve, de követte. Kellett a pénz az iskolai dolgokra. Mindenki beszállt és a vagonok hangos csörömpöléssel indultak el. Lassúból átváltottak közepes gyorsaságra, majd kicsivel később már nagyon gyorsan haladtak. Átszáguldottak egy hatalmas szakadék fölött is mire elérték a széfek részlegét. Egy barlangszerű folyosón sétálgattak. Kevint közben kirázta a hideg.
- A 116-os. - mondta a kobold. Ezután befordította a kulcsot az ajtóba ami egy csapásra kinyílt. A kobold félre állt az ajtóból és befelé mutatott. A nő kissé meglökte Teddyt aki így kénytelen volt bemenni az ajtón. Mikor ténylegesen megfigyelte a széf belsejét, meglátta a megrakott zsákokat.
- E-ezekben galleon van? - mutatott a zsákokra. A kobold bólintott. - Éés esetleg tudja a pontos összeget?
- 700 042 galleon. - válaszolt az alacsony ember. Teddy elhüledezett. (van ilyen szó?) A férfi bement és előhúzta a pálcáját. Rámutatott egy zsákra és kimondott egy varázsigét.
- Reducio! - ezt még két zsákkal megismételte. Így Teddynek három zsák galleon volt a kezében.
- És a másik úrfi? - kérdezte a kobold.
- Kevin O'fryam vagyok. - válaszolt Kevin.
- Ohh ön lenne az? - kerekedett el a kobold szeme. - Ez esetben erre. - indult el apró léptekkel. Mindenki követte. Feljebb kellett menniük egy emelettel Kevin széfjéhez.
- A 291-es. - mutatott rá a kobold az ajtóra. Előhúzott egy szintén arany kulcsot a zakójából és belerakta az ajtóba. Ez is kinyílt és itt is tömérdek mennyiségű zsák volt, annyi különbséggel, hogy itt egy másik dolog is volt. Egy fegyver, de Kevin nem foglalkozott vele.
- Nekem is megtudja mondani? - nézett rá Kevin a koboldra.
- 780 000 galleon. - mondta tömören a kobold.
- Nekem is meg tudná csinálni... - kezdte Kevin és az úr odalépett hozzá.
- Reducio. - majd az egyik üst összement. Rámutatott a pálcával egy másikra. - Reducio. - Ez is összezsugorodott. Megint áthelyezte pálcáját. - Reducio. - így a harmadik zsák is összezsugorodott, az úr pedig mosolyogva nézett Kevinre, aki felkapta a 3 zsákot és kisétált az óriási széfből. A kobold visszacsukta a széfet és az emberek felé fordult.
- Hát ennyi? - kérdezte és kicsit bólintott az idősebbek felé.
- Igen. - válaszolta a nő. A kobold elindult vissza a csillék felé. Kevinnek göecsberándult a gyomra a látványuktól. Először a kobold ült be. Aztán jött a két felnőtt, később Teddy majd Kevin. Visszautaztak a Gringotts főépületébe. Gondolom mondanom se kell, hogy Kevin amint tehette kiszállt. Ezután a kobold, a két felnőtt, majd....Teddy lett volna de a csillék túl gyorsan indultak el visszafele. Annyira hirtelen érte ez a kisfiút, hogy kiáltani sem volt ideje. Mire eszébe jutott volna a csillék már messze jártak a főépülettől. A csillék lassacskán a széfekhez értek, de nem akartak továbbmenni, sempedig visszafordulni. Teddy azt gondolta biztosan ki kell szállni , majd visszaülni, hogy elindulhasson visszafelé. Kikászálódott hát a csillékből, de mielőtt megfordulhatott volna a vonatoknak már nyoma se volt.
- Mi? - csak ennyit tudott mondani. Megkövülve állt és nézett a széfek folyosója előtti szakadékba. Nem tudott mit csinálni, elindult a széfek folyosóján. Sötét volt és hosszú. Épp csak egy-egy fákja világította meg. Fogalma sem volt róla, hogy fog kijitni innen. Talán majd mikor az új vendégeket hozzák, velük együtt visszaviszik őt.
.
.
Időközben Teddy elérte a folyosó végét. Kénytelen volt visszafordulnia. El is indult, de hirtelen megállt. A léptei kissé visszhangoztak a hosszú és vizes folyosón, de ő mégis meghallotta a halk csörömpölést a folyosó elejéről. Egyből az jutott eszébe, hogy biztos az új emberek akik pénzt óhajtanak kivenni a széfjükből. Futni kezdett visszafelé. Boldog volt mert lassan 30 perce várakozott odalent. De amikor kiért csak egy koboldott látott. Megkönnyebbült. Legalább csak egy kobolddal kell utaznia. Alig vette észre nagy mámorában, hogy a kobold időközben pontosan elé sétált.
- Meg is mi a fészkes fenét képzelt?! - rivallt rá Teddyre. - ide nem jöhet be csak úgy, mintha egy roxmortsi kirándulásra menne! - üvöltözött vele.
- Elnézést én csak... A csillék... Vissza-vissza hoztak. Egyszer csak elindultak... Én meg még.. Nem.. Nem tudtam kiszállni. - hajtotta le a fejét Teddy a koboldra nézve. Miután a Kékhajú befejezte a mondatot a kobold a ruhájánál ragadta és bevonszolta egy csillébe. Megdöngette az első csille oldalát (amiben ő ült) és a vagonok útnak eredtek a főépület felé. Teddy mint mindig, az oldalukba kapaszkodott. Mikor odaértek, Teddy azt látta, hogy Kevin egy széken ül, a nő és a férfi pedig beszélgetnek. Mikor meghallották a zúgást és a csörömpölést egyből a lyukhoz siettek ahonnan a vagonok indultak. A kobold és Teddy kiszálltak a csillékből. A kobold visszavánszorgott az asztalához, a férfi és a nő pedig elindultak kifelé. A fiúk követték őket. Kimenetek a bankból végrevalahára és beszívhatták a friss levegőt.
- Menjetek vásároljátok meg a szükséges dolgokat. - hesegette el a férfi a fiúkat. -  A Florean Fortescue Fagylaltszalonnál várunk titeket. - fejezte be a férfi és a nővel együtt a Fagylaltszalon felé sietett. Teddy kotorászni kezdett a zsebében amíg meg nem találta a Roxforti levelet amiben a beszerzendő dolgok listája volt. Elkezdte hangosan felolvasni Kevinnek
- Egyenruha
Az első éveseknek kötelező:
Három darab talár
Egy sima hegyes kalap (fekete) napi hordásra
Egy pár védőkesztyű (Sárkánybőr vagy hasonló)
Egy téli köpeny (fekete ezüst rögzítéssel)
Felhívjuk figyelmét, hogy minden tanuló ruhájában legyen névcímke

Tankönyvek
Az összes tanulónak kell lennie a következőkből:
A varázslatok szokásos könyve (1. fokozat): Miranda Goshawk
A mágia története Batilda Birchok
Mágikus Teóriák: Adalbert Waffing
Kezdőknek az átváltoztatásról: Emeric Ewitch
Ezer varázslatos gyógynövény: Jungi Phyllida Spore
Mágikus kotyvaszok és főzetek: Arsenius Figger
Legendás Állatok és megfigyelések Gothe Salmander
A sötét erők: Önvédelem: Quentim Trinble

Egyéb beszerzendők:
1 pálca
1 üst (ón, méret 2)
1 db üveg- vagy kristályüveg
1 készlet rézmérleg

A tanuló továbbá hozhatnak magukkal egy baglyot, macskát vagy varangyot. - fejezte be. Felnézett és konstratálta, hogy Kevin furán néz rá.
- Oké. Kezdjük az elején. Mi az első? - kérdezte meg végül Kevin.
- Egyenruha. Három darab talár. - olvasta vissza Teddy. - Madam Malkin Talárszabászatára kell mennünk! Induljunk és majd megtaláljuk. - mondta lelkesen Teddy és elkezdte húzni Kevint. Nem mentek sokáig, gyorsan meglátták a boltot.
- Csak utánad. - nyitotta ki Teddy az ajtót Kevinnek aki be is lépett rajta. Teddy is bement az üzletbe becsukta az ajtót majd megfordult. Az egyik helyen piros köpenyt látott, a másikon zöldet a harmadikon feketét. Ennyi ruhát talán még életükben nem láttak, ami nem csoda hisz egy árvaházban nevelkedtek. Kevin odalépett a hatalmas pult mögött álló nőhöz, megköszörülte torkát és kicsit hangosabban mint kellett volna elkezdte mondani a mondanivalóját.
- Hat darab talárt szeretnénk az úrral, fejenként hármat! - az eladó nő aki rövid szőke hajú és beesett arcú volt kérdőn pillantott fel újságából. A fiúra nézett és egyből kikerekedett a szeme.
- Mr. O'fryam. Üdv. - sietett le a nő a pult mögül és gyorsan kezét rázott Kevinnel. - Az úr mögötte pedig biztos Mr. Lupin. - tekintett hátrébb a nő. - Én Madam Malkin vagyok és azt gondolom, maguk a Roxfortba fognak járni. - mondta csicsergősen Malkin. A fiúk egyből bólogattak és a nőnek ez látszólag tetszett. - Fekete talár kell önöknek. Álljanak fel ide kérem. - mutatott két egymás melletti dobogó szerű dologra. A fiúk először egymásra néztek, majd egyszerre léptek fel a dobogókra. A Madam hátra sietett és egy segédet majd két mérőszalagot hozott magával. Átadta a segédnek Kevint és ő maga pedig Teddyt kezdte el méregetni. Először a háta hosszát, később a lábáét, majd a karjait. Ezek együtt nagyjából húsz percig tartottak, amikoris Madam Malkin a segédre nézett és mindketten levettek három-három talárt két külön polcról.
- Ezek lesznek Mr. Lupiné. - nyújtotta át őket a boltvezető Teddynek.
- Ezek pedig Mr. O'fryamé. - adott még három talárt a segéd Kevinnek.
- Köszönjük, ohh és még valami! - kiáltott Kevin. - Esetleg két kalapot is kérhetnénk? - de mire befejezte, a segéd már ott volt, kezében a két süveggel.
- Gondolom Kesztyű és Köpeny is kéne. - nézett a fiúkra a Madam és csettintett a segédnek aki ezekből is a fiúk kezébe nyomott párat.
- Köszönjük, viszlát. - Menti Teddy a boltból, Kevin pedig követte. Amint bezárult az ajtó Teddy megtörölte homlokát és Kevinre nézett.
- Bocs, de nem bírtam tovább. - lihegett Teddy. - Az a nő... - majd Teddy megborzongott és Kevinnel ajtónyitódást hallottak a hátuk mögül. A boltvezető volt. A kezükbe nyomott egy-egy táskát és ugyanolyan mosolygósan megszólalt.
- Álcázott tágító bűbáj van rajtuk. Nagyon sok minden belefér. - majd bevágta az ajtót.
- Ne is mondd és ide kell majd jönnünk minden évben. - fejezte be Kevin Teddy helyett. Beletették a talárokat a zsákokba és kicsit félre mentek a bolttól.
- Mi a következő? - kérdezte Kevin.
- Tankönyvek. - Mondta Teddy majd körbe nézett. - Ott is van! - mutatott Teddy pár üzlettel arréb a Czikornyai és Patzára, majd egyszerre indultak el.