8

699 47 11
                                    

Emily

Tényleg nem tudom, miért is vagyok itt. Liam az éjszaka közepén hívott, hogy hiányzom neki, és mennyire látni akar. Tudtam, hogy részeg. Utána átvette Zayn a telefont, hogy nem tud mit csinálni a részeg Payne-nel, és hogy mennyire lenne probléma, ha érte kéne mennem. Ez a kérést alapjáraton nem értettem, mivel valahogy eddig is megoldották a problémát, de nyilván nem mondhatok nemet. Túl jó szívem van. Gyorsan öltöztem, és mentem is a szórakozóhelyre, a normál autóm kis tragacsnak tűnt a bár előtt a többi luxuskocsihoz képest.

Láttam egy kicsit kábult Liamet és egy Niallt állni az út szélén, és mikor integettem neki, gyorsan odajött és beültek hátra.

Miután Niallel döntésre jutottunk, hogy nincs Liam-nél kulcs, és amúgy se akarjuk így egyedül hagyni, ezért gyorsan írtam egy üzit Ninának, hogy Niall-nél alszom, és mindent elmesélek holnap.

Miután nagy nehezen lefektettem a vendégszobába Liamet, Niall-lel jól összevesztem azon, hogy ki alszik a kanapén, egészen addig, amíg rá nem világítottam, hogy igazából van másik szobája is, de ő akkor is a kanapén akart aludni. Lehet ő is kicsit be volt csiccsentve. Vagy nagyon. Veszekedett egy virággal, hogy miért nem mozog. Na mindegy.

Liam még a szokásosnál is mélyebb és rekedtebb hangja hozott vissza a valóságba.

- Tessék? - néztem rá kérdőn.

- Hogy kerültél ide? És én hogy kerültem ide? - kérdezgetett.

- Hosszú estéd volt - eresztettem el egy sóhajt.

- Csináltam valamit? - kérdezte félve.

- Nem tudom. Sokat ittál, felhívtál, Zayn mondta menjek érted, Niall-lel idehoztunk, Niall összeveszett velem azon, hogy ki alszik a kanapén, miközben több szabad szoba is van, aztán összeveszett egy növénnyel és elment aludni - meséltem el neki tömören a tegnap estét.

- És mit mondtam neked? - kérdezett tovább. -Egy virággal? - jutott el az agyáig az előző mondatom.

- Az az én titkom, hogy mit mondtál nekem, de aranyos volt. Igen, azzal a nagy cuccal az ajtaja mellett - mutattam rá, mire az ajtó kinyírt és a szöszi fiú kilépett rajta.

- Jó reggelt - mondta reszelős mély hangon.

- Összevesztél egy növénnyel - köszöntötte őt Liam.

- Mi van? - kérdezte értetlenül, mire csak legyintettem. - Mennyi az idő? - kérdezte kómásan.

- Féldél - jelentettem ki.

- Nincs olyan, hogy féldél - jelentette ki a barna szemű fiú.

- Dehogynincs - cáfoltam rá komoly érvekkel.

- Olyan hülyén hangzik - mondta a fiú.

- Ez nem igaz, tök jól hangzik - mondtam.

- Azt ne mond, hogy olyan is van, hogy féléjfél! - nézett rám unottan.

- Már hogyne lenne, ez így értelmes! Meg az is, hogy hidegem van - mondtam neki harciasan.

- Ne civkodjatok már, szétreped a fejem! - ült le Niall, mire eléjük tettem a késői reggelit.

- Kérsz gyógyszert? - kérdeztem tőle.

- Aha, a csap fölötti polcon van. Egy angyal vagy Em - mosolygott rám a szöszi.

- Egyetek! - szóltam rájuk, mire engedelmeskedtek. Egy-egy pohár vízzel eléjük tettem a gyógyszert és rájuk szóltam, hogy meg ne köszönjék.

Láttalak már valahol [L.P.] (BEFEJEZETT)Onde histórias criam vida. Descubra agora