Isteni üzenetek I.

438 26 6
                                    

A nyár folyamán volt szerencsém felugrani az Olimposzra, és le az Alvilágba. Itt megkértem minden istent, hogy üzenjenek valamit a gyerekeiknek. 

Néhányukkal nem volt egyszerű... például Héra egynesen megsértődött: "nekem nincsenek gyerekeim!" Perszephoné pedig nem akarta, hogy Hádész üzenjen a gyerekeinek, hiszen "mit foglalkozik mások koszos kis kölkeivel!" 

De szerencsémre végül minden olyan istent, akinek lehetnek gyerekei, sikerült rávennem, hogy adjon egy rövid interjút, és üzenjen valamit a gyerekeinek. Kemény volt! 

Héphaisztosz 

A St. Helen hegy gyomrában

Én: Khm, kedves uram, hajlandó lenne interjút adni? 

Héphaisztosz: *kalapál* Mond még egyszer, kicsi lány? Nem hallom rendesen! 

Én: HAJLANDÓ LENNE ÜZENNI VALAMIT A GYEREKEINEK?

Héphaisztosz: Hát persze! Arra kérem őket, hogy barkácsoljanak sokat a nyár további részében! Fejlesszék a kézügyességüket! HÉPHAISZTOSZ TEAM! 

Én: Rendben, uram! Hallottátok, Hépaisztoszosok? Barkácsoljatok sokat! 

Démétér 

Egy búzamezőn (minő meglepetés...)

Én: Asszonyom,  abban a eményben jöttem ide,hogy esetleg üzenne valamit a gyerekeinek. Megtenné, kérem? 

Démétér: Ó, hát persze! Sétáljanak sokat! Főleg búzamezőkön! Hiszen, ismerjük be, a BÚZA CSODÁLATOS!!! Annyira természetes, gyönyörű, csodálatos...

Én: Asszonyom?

Démétér: Fantasztikus, elképzelhetetlen nélküle az élet, ételt ad az embereknek...

Én: Asszonyom?! 

Démétér: Nagylelkű, szépséges, nyugalmas...

Én: ASSZONYOM!!! 

Démétér: Igen?

Én: Vége az interjúnak. 

Athéné

Egy könyvtárban

Én: Hali anya! 

Athéné: Szervusz drágám! De... mi az a "hali"?

Én: Mindegy. Szóval, valójában azért jöttem, hogy megkérdeztem, nem akarsz-e üzenni nekünk valamit... mármint a gyerekeidnek. 

Athéné: Ó, hát persze! Minden gyerekemnek üzenem: Augusztus 30-án könyvvásár az Olimposzon! Mindenkire számítok! 

Én: Köszönjük, Anya! Hallottátok? 

Athéné: persze hogy hallották, nyilván nem süketek...

Én: Anya...

Apollón

Déloszon

Én: Szerbusz, Apollón!

Apollón: Ó, egy félisten! Egy rajongóm vagy? Már vagy ezer éve nem volt rajongóm! Mit szeretnél hallani? Eyg haikut? Egy limericket? Egy igazi Apollón-slágert a nagyszerűségemről? Püthónnál bejött...

Én: Öhm, örömmel meghallgatnálak, Apollón, de most azért jöttem, hogy megkérdezzem, tudnál üzenetet küldeni a gyerekeidnek?

Apollón: (Kicsit csalódottnak látszik...) Ó, hát... persze! Miért is ne! Szóval, kedves gyerekek, üzenem nektek, hogy a nyár további részében írjatok egy slágert a nagyszerű apátokról, és töltsétek fel az Olimposzi blogomra, az apollonakiraly.olimposz-ra. 

Én: öhm, kedves Apollón nem hiszem, hogy a blogod megtalálható félistenek számára...

Apollón: Igaz. na, most fgyelj! Míg itt ültünk, költöttem egy haikut magamról. Meghallgatnád? 

Én: Öhm, nem vagyok benne...

Apollón: Szóval igen! Ez az, figyelj. Khm... kedves gyermekeim... Öhm, nofene, ez meg hova lett? 


Sajnos a többi isten, akiket megkérdeztem, mind szeretnék későbbre halasztni interjújuk közlését. Legközelebb következik: Hádész, Poszeidón, Zeusz, Aphrodité, Árész, Hermész és Dionüszosz! 

Viszlát legközelebb Félistenek! 

LottiAnnabeth

Percy Jackson fan klubDonde viven las historias. Descúbrelo ahora