25.rész

242 16 3
                                    

Szépen lassan kijöttünk Bennel a szobájából. Mindenki mosolygot hogy megbékélt. Csak az a legnagyobb bajom, hogy hogyan mondjam el nekik hogy csak néhány napot maradok. Mert kiderült hogy nincsen mert nincsen annyi gyilkosság.a Másik pedig az, hogy Jeff meg visszajött és
haragszik rám vagy nem azt, nem tudom. Én nem haragszok már rá, de nem felejtem el amiket mondott. Még így is most jön csak a fekete leves. Miközben ezt végig gondoltam a többiek már várják hogy beszéljek Jeffel, hogy vajon
mit fog hozzá szólni. Amikor oda álltam az ajtaja elé rossz érzés fogott el. Biztos hogy jó ötlet? Nem akarok paraszt lenni. Mindegy, köszönök akkor is. Legalább ennyit.
Amikor benyitottam éppen az élét élezte nagyban.

-Nicsak (neved), kitért vissza

-Ezt én is mondhatnám

-De én legalább könyvek szerint is ide tartozok.

-Ez van. Ezzel együtt nevetséges is vagy.

-Na mondjad ugyan miért?

-Erre van egy nagyon jó mondás.
Nevetnek rajtam, mert más vagyok, mint ők ... de én is nevetek rajtuk mert ők mind egyformák!

-Most még egy szarral több lett a fejemben.

-Nem baj. Talán később majd beérik.

-És miért jöttél vissza?

-Mert itt kaptam most feladatot.

-Feladatot? Ilyen szemmel kaptál munkát? Úgy tűnik  felelősségteljes lettél.

-Várjunk mivan a szememmel?

-Nem nézel tükörbe vagy elfelejtetted?

-De-de eltűnt még akkoriban.

-Úgy tűnik vissza jött.

-Francba.

-Jól megnőttél

-Köszi

-Amúgy kimennél  már mert kezdesz nagyon irritálni.

-Persze, ja és bűzlik a szobád úgyhogy néha nem ártana egy szellőztetés legalább.

-Anyád!

-Köszi, jól van

Hidegvéremet megőrízve lementem a többiekhez. Egyszercsak minden nagyon durván elkezdett zúgni. Néztem hogy mi a retek ez már megint.
Nézem a többieket. Nagyon néznek mögöttem valamit. Szerintem tudom ki az. Hátra fordulok nagy mosollyal a fejem.

-Hi there!

-(neved) mit keresel itt? Nem úgy volt egyedül folytatod tovább?
De viszont rólatok kell írnom amit meg is fogok tenni mert tartom az egyességet.

-Jól is teszed. Nicsak Ben. Végre kijöttél. Örölük neki.

*nagy trapollás*
.
.
.
.
.
.
*puffanás*

-(neveeed) alig vártam hogy vissza gyere. Hiányzik már a te gofri recepted.

-Szia Toby! Nyugi csinálok majd ma neked.

-Ezaaaz!

-Csöppet sem változtál

-Még szép hogy nem!

-Tényleg viszont a szemem az sajnos vissza változott és másik pedig az hogy csak néhány napot maradok.

Clockwork:
-Nem mész te sehova öcsém.

Nina:
-Jaja jól mondja Clocky

Clockwork:
1 Megmondtam hogy ne nevezz így

Nina:
-CLOOCKYYY

Clockwork:
-kerülj csak a kezem közé te ribanc
*Egy random kést megragad*

Slenderman:
-Most volt elég ebből a viselkedésből legalább egy picit legyetek kulturáltabbak.

Együtt:
-Oké rendben....

-Na szóval ameddig itt vagyok szeretném ha jól töltenénk el. Csinálok akkor sajtortát, gofrit és palacsintát. Utána meg csinálunk valami jót.

Time skip

Mindenki javában eszi már mindenki itt szerett volna. Csak a palacsinta nem fogyott. Nemcsoda hisz azt csak Jeff szereti. Akkor felviszem neki.
Felértem és bekopogtam. Amikor benyitottam lehetett érezni hogy szellőztetett és rendet rakott.

-tessék itt a palacsintád barackos lekvárral pont ahogy szereted.

-Ki csinálta?

-Én, miért?

-Mert amit Slender csinál az nem finom. Másik dolog. Mi a francért mosolyogtál ennyire amikor bejöttél? Meg most is?

-Hát csak az hogy szellőztettél meg hogy izlik amit csinálok.

-M-máskor is szoktam szellőztetni. Ne hidd azt hogy miattad csináltam.

-jól van na jó palacsintázást.

-(neved) k-kérlek ne menjél ki. Maradj itt bent.

-Nicsak

-Kuss

-Jó rendben

Így beszélgettünk sok időn keresztül ameddig ette a palacsintát.

Egy különös sors (jeff the killer x reader)Where stories live. Discover now