Egyszer volt egy lány a nagyvilágban aki minden este várt a pillanatra, hogy mikor jön el az az idő hogy a creepypasták elviszik. Sajnos főszereplőnk hamar felcseperedett és kezdte elveszteni a reményt. Az egyik unalmas suli hete végén váratlan ford...
Újra ott volt az a valaki de, most nem beszélt hanem csak nézett maga elé ahogy letelik az életem... A nagy csendet törve megkérdeztem tőle hogy nekem van e nekem közöm a zeldához vagy valami ahoz hasonlóhoz. Nem válaszolt. Ezt nem értem.... Eddig beszélgetni alart velem most meg nem. Bakker el is felejtettem hogy a csat közepén ájultam el. Biztos túlságosan is megeröltettem magamat. Remélem minden a legnagyobb rendben van. Maradtam ugyanúgy az a személy most nem a tesóm volt vagy ilyesmi se Zalgo. Egy szőke hajú lány akin szép kék és fehér ruha volt rajta. Írisz kék szemei voltak. Amit különösbek találtam hogy manó füle volt. Az oldalán volt valamilyen hangszer. Egy nagyon szép okarína volt. Cseresznye fából lehetett. Nekem is volt egy. Még régebben kaptam Bentől. Az enyém bodzafából készűlt így egyedibb hangja volt. Elővettem de, erre sem figylet fel. Elkezdtem rajta játszani a Lost forestet az jutott éppen eszembe. Erre sem figyelt fel... Elindultam random. Egysuercsak még egy hang becsatlakozik. Amikor már több hangot játszott rajta akkor jöttem rá hogy ez a Zelda hercegnő. Végig játszottuk a dalt... . . . . . . . . . -Honnan ismered ezt a zenét?
-Ben tanította nekem. Estelge ha így nem jut eszedbe akkor Link.
-Ha te az ő barátja vagy akkor az enyém is.
-Megtiszteltetés hogy találkoztam veled. *meghajol*
-Jaj, ugyan erre semmi szükség.
-Oksi....
-Bánt valami... Mi történ a szemeddel? Olyan mint Bennek
- Édes szent szar... Mostanában ez szokott lenni. Múltkor bár majdnem bántottam is valakit. Örülök hogy megismertelek mert téged kerestelek néhány napja az álmaimban.
-Igen azt észleltem hogy próbáltál beszélni velem de, nem voltál elég erős hozzá. Gondolom Ben mondta hogy keress engem a szemed miatt.
-Pontosan, azért is mert az unhealing megy folyamatosan az a fejemben amikor túl terhelem magamat az erőmmel vagy csak úgy.
-Lehet megtudnánk oldani de ahoz nem jó helyszínen vagyunk.
-De nincs más helyszín.
-Dehogynem *megynyit egy kaput* Ez vezet be téged Zelda országba.
-Gyönyörű pont ahogy elképzeltem.
Ott várt minket kettő ló és elindultunk fel a várba. Átmentünk a mezőn és az erdőn. Ahogy kiértünk az erdőből. Egy nagyon szép vár nyílik meg elődtem. Ahogy mentünk át a falu részen aranyos manó gyerekek futkároztak. Sokuk fogocskázott. Egypercre odajöttek hoznák és megkérdezték hogy ezeket a szép virágokat beletűzhrtike a hajamba. Természetesen egy igennel válaszoltam. A királynőnenk is megcsinálták a haját.
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
Ő inkább fonatot kapott én meg egy virág koszorút. Utána hogy a ygerekek végeztek elköszö tünk tőlük és megköszöntük a hajunkat.
-Nagy hogy tetszik a hajad?
-Nagyon tetszik, milyen kedvesek. Ben soha nem beszélt erről.
-.......
-Ha nem szeretnél róla beszélni akkor nyugodtan hanyagolhatjuk.
-Köszi, viszont komolyra fordítva a szót. Vannak látomásaid vagy ilyesmi?
-Nincs
-Akkor esetleg kisebb nagyobb egő érzések?
-nagyon ritkán de inkább nem.
-Értem, akkor szerencsére még csak az első fázisban vagy.
-Mi?? Egy hogy érted hogy csak az első fázisban?
-Úgy hogy ennél rosszabb helyzet is van. Nyugodj meg akkor már azt kivánnád hogy haljál meg.
-Jó tudni....
-Mindegy nem lényeges. Csak az feladatod hogy sokat kell relaxálnod és nyigott környezetbe kell lenned.
-Köszönök mindent.
-Semmiség. Ja és ezt a levelet add át Bennek.
-Rendben úgy lesz.
-Szia
-Szia
Utána hogy elmentem romok között ébredtem. Nagyon fájt a lábam. Egy nagy seb volt rajta. Többiek sehol semmi. Nagynehezen felkeltem és elindultam haza. Közbe értetlenűl gondolkodtam azon hogy a levél az így teleportált vagy úgy Wtf?
Nemsokára haza is értem. Rnadom ismerősöm ott űlt a tetőt és valamit nagyon alkotott. -Szia Ankiii
-Mi retles gyász történt már megint veled? *nevet közben*
-szokásos...
-Jó haldoklást akkor:3
-Köszikee
Biztos valami nagyot alkot amit kirak majd valahova. Bemegyek a házba. Senki sehol senkk semmi. Túl nagy csönd van ez fura. Bár az még rosszabb hogy már széldülök a sok vérveszteség miatt... Elindulok felfelé. Ott sincsen sehol senki. Gondoltam benézek Jeffhez hátha.. Benyitottam de, háttal volt nekem és nem reaglárt arra ahogy kinyitom az ajtót. Már szólalnék meg de a szó kezdeménymbe vág.
-Hol voltál?
-Romok között galátam magamat. Te jól vagy?
-persze Elkezdtem felé indulni hogy megsimagassam a fejét de rajta volt a kapucni ami az arcát is takarta.... Gondoltam hogy lehúzom ról helyette megfogta a kezemet és felém fordult lehajtott fejjel. Még mindíg nem láttam a fejét. Picit megnyomorgadta a kezemet. Picit fájt de pont nem érdekelt.
-Mi az baj van? Gugoltam lehozzá és csak akkor láttam hogy sír. Soha nem láttam még Jeffet sírni
-Nagyon hiányoztlá azt hittem hogy...
-Tudom milyen szar érzés. De itt vagyok és épségben vagyok.
Hazdutam Jeffnek a lábam miatt nem akartam hogy aggódjon.
Megölelt engem szorosan amire én is mégszorosabban megöleltem. Majd eltólt magától és egy mély csókot adot engedélyt kérve a bejutáshoz... Természetesen visszacsókoltam én is. Néhány perc múlva szétváltunk levegő hiány miatt. Azok után meg csak a fejemt rá hajtottam a melkasára és csak néztem magam elé. A végén minden egyre inkább homályosodott és elájultam megint -De unom már.... Oda már biz magne b 6 kell gyerekek
~Jeff szemszöge~
(neved) hozzám bújt majd éreztem ahogy elnehezedik a feje. Azt hittem elaludt de, vér szagot éreztem. Akkor már elkezdtem őt nézni hogy hátha valahol seb van rajta vagy csak a szennyes az... Remélem az utobbi. Sajnos nem, észre vettem a lábát. Nagyon súlyos seb volt egyenesen kivolt fordulva a lába és tiszta vér volt. Felkaptam és rohantam Nurse Annhoz. Bekopogtattam gyorsan és flegmán kinyiotta az ajtót hogy ki az már megint... Látta (neved) lábát és szóhangnélkűl már rántott be engem hogy hova rakjam le. Nagyon sok vért vesztett nagynehezen kitisztotta a sebet Ann bár nem kevés munkája volt benne. Remélem felfogsz kellni... -Mert még csak most kaptalak vissza
Sziasztok eljött a következő részt. Igen folytatom a könyvet. Te vagyok ötletekkel és már gondolatban megvan az egész sztory. Az előző részt megpróbálom bepótolni majd. Szépen lassan haladunk a 2k felé nagyon örülnék hogy meglegyen. Nyomjatok egy vote-t commenteljetek addig is jó olvasást❤️:3
