Bemutatkoznak az íróink

E.P. Nick

Gyerekként vesztem el a könyvekben, annyira, hogy felnőve, több évtizeddel később se találok ki belőlük. Elvarázsolnak, beszippantanak, megszűnik körülöttem a realitás.

A fantasy és a misztikum világában érzem jól magam, és mivel úgy találom, hogy a valóság körülöttem egyikből sem tartalmaz eleget, így kénytelen vagyok én magam életre hívni azokat a történeteket, amik bennem mocorognak, amiket szívesen elolvasnék.

Fiatalon elsősorban verseket és rövid szösszeneteket írtam, szigorúan az asztalfióknak. El kellett telnie pár évtizednek, hogy elég bátorságot gyűjtsek ahhoz, hogy nagyobb lélegzetű műbe is bele merjek vágni, ráadásul meg is merjem mutatni másoknak.

Amíg az ember csak olvasó, fel se merül benne, hogy az írói mesterségnek milyen szakmai fortélyai vannak, egyszerűen csak élvezi a kalandot, amire a szerző meginvitálja. Amikor azonban belevág saját maga is, akkor egyrészt küszködik, másrészt azonban rájön, hogy az írás egy véget nem érő, és végtelenül szórakoztató folyamat, aminek során az (addig mindössze gondolatban létező) elbeszélés hősei megtöltik a lapokat.

2017 tavaszán, sok év kihagyás után kezdtem újra írni, és rettentő büszke vagyok, hogy a könyvem az Aranymosás irodalmi válogatóján túljutott az előszűrésen, és az első két fejezet kikerült az oldalukra.