Nishinoya Yuu azt hitte hogy az összetört szíve után már semmi rossz nem történhet....pedig a java még csak most jött...
- Yaoi ( fiú×fiú )
- 18+-os tartalom is felfedezhető benne
- Depresszió, csalódás, fájdalom
- NEM követi az eredeti sztorit
- Nyugodj le Tadashi és ha megkérhetlek ne kiabálj! - az arcán megfeszülő izmok, lassan lágyabbak lettek, majd már csak a nyugodt barátom arcát láttam.
- Elolvastasd levelet? - rögtön a tárgyra tér.
- Igen. - keresema szemkontaktus, de ahogy látom ő inkább próbálja elkerülni.
- Mi a válaszod ...? - félve és alig hallhatóan ugyan, de feltette a kérdést.

- Figyelj. Nagyon jó barát vagy és mindig számíthattunk egymásra. Pontosan ezért nem akarom evvel elrontani a kapcsolatunkat. De már í..
- HAZUDSZ! - Hirtelen a szavamba vágott és könnyes szemmel felém tekintett. A könnyei egyre csak csorogtak le az arcán. Miattam..
- Nishinoya-senpai miatt utasítasz vissza! - ahogy ez a mondtad elhagyta a száját, sarkon fordult és szaladni kezdett a velem ellentétes irányba.
Igaza van. Yuu miatt utasítottam vissza. Nem tudom még mit érzek pontosan a kis libero iránt, viszont az biztos nem közömbös számomra. Most, hogy ezen gondolkodtam, eszembe jutott, hogy áthívott a pöttöm pandúr magához. Elővettem a telefonomat és tárcsázni kezdtem a számát. Pár csöngetés után fel is vette. Megkérdeztem a utca nevet és a házszámot és már indultam is.
...
Az út nem volt hosszú, max 20 perc lehetett. Megálltam a takaros házikó előtt és becsöngettem. Pár másodperc múlva ajtót is nyitott Yuu anyukája, aki bevezetett a házba. Közölte velem, hogy most mennie kell és Noya épp tusol. A középkorú no távozása után egy 10 perccel halottam ahogy elzárja a vizet a tökmag majd kijön a fürdőből.
- Azt hittem már soha nem vég...- még a szó is belém fagyott mikor felbukkant a nappaliban ahol eddig ücsörögtem és hirtelen a síkságomból dombság lett. ~-~
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A törülköző lazán a derekára volt kötve és a nedves bőréről még mindig legördült néhány vízcsepp. Teljesen beindított a látványa.
- Bocsi ha megvárattalak. - elindult felém majd megállt pontosan előttem.
- Ezért a látványért megérte.. - ezt nem akartam hangosan kimondani..de látván, hogy Noya arca egyre csak vörösebb egy buja vágy kerített hatalmába.
- Miért is hívtál át pontosan Yuu? - a kérdés hallatán hirtelen megfordult és avval a lendülettel le is esett róla a törölköző. Éreztem ahogy az arcom egyre pirosabb és pirosabb lesz. Le se bírtam venni a szemem az ágyékáról. Idegességemben a szemüvegemet kezdtem el babrálni. Amikor visszanéztem már újra rajta volt a fehér kis törölköző a derekán és pipacs vörös fejjel nézte a földet.
