! Lehet valakinek felkavaró, saját felelősségre olvasd el!
A sáros, nedves cipőm aprót koppant a talajon. Két kezem fagyosan dermedt volt, ruhám ázottan gyűrődött testemen. A hosszú utcát az éj lepte el, levegő vételem hangosan csendült fel.
Lefeküdtem a víz borította betonra és előhúztam szürke nadrág zsebemből a cigarettás dobozt. Kihúztam egy gondosan összetekert szálat, ajkaimhoz tapasztottam és lángra lobbantottam. Mámor folyt szét számban, a gyilkos füst minden porcikám zúgát átszelte.
Ujjaim közt pihent a már rövid anyag, miután az utolsó leheletnyi felhőt is kifújtam elnyomtam bőrömön az égő tárgyat.
Egy újabb vörös, mély folt éktelenkedett karomon.Fejem eldöntöttem oldalra és az utca lámpájának fénye szúrta ki szemem. Hunyorogva egy alakot véltem felfedezni, aki kimérten közelített felém.
Sóhajom rekedtes és vékony volt, tudtam hogy egyszer elvisz örökké.
Felettem megállt, előhúzta az éles vágó eszközét és mielőtt lehúnytam pilláim mosolyra húztam ajkaim.A halál utolért...
Szenvedélyem utolsó cseppjeit borítottam le torkomon.
esocseppek
Tudom gyenge lett, bocsánat
de véleményeket várok szívesen.
YOU ARE READING
RÓZSATENGER
Randomgondolataim ~ verseim ~ novelláim tárháza nem kérem hogy megértsd, csak képzeld magad elé. 20200919 #32. novella 20200919 #2. gondolataim