Ha a csillagok is lehullnak

homályos emlékek

-Mi van vele?
-Láttam.. tegnap reggel...
-MIVAN?! Hol? Miért nem szóltál?
-A másik városban volt. Éppen keresztanyámtól jöttem hazafelé, és akkor láttam.
-Ő látott téged? Milyen volt az arca? Beszéltél vele?
-Igen látott és mikor rá jött ki vagyok beült egy taxiba és elment.
-Akkor ez azt jelenti még él? -kérdeztem könnyekkel a szememben.
-Igen, és ígérem meg fogjuk találni, csak ne sírj.
-Még tud valaki róla? -szipogtam.
-Neked akartam szólni elsőnek, de elkéne mostmár mondani Adamnak meg Tynak is, nem?
-És Naominak is.
-De hát ő nem ismeri, minek kell neki is elmondani?
-Mert Naomi is a barátnőnk.
-Hát jó, ahogy gondolod.
-Oké, te hívd ide Tyt én hívom Adamot.
Liz elment pár méterrel arrébb, és felhívta Tyt közben én Adammal beszéltem.
-Haló, baj van hugi?
-Gyere a hetes parkba és elmagyarázom.
-Oké, még jön valaki?
-Liz itt van és jön Ty meg mindjárt hívom Naomit. Gyere gyorsan.
-Oké, szia.
Lerakta. Ezután meg kerestem Naomit a névjegyek közt és felhívtam.
-Hallasz?
-Igen, mondjad. -felelte fura hangon.
-Gyere a hetes parkba, valami fontosat akarok mondani.
-Mondd itt.
-Nem, a többiek is jönnek, gyere te is.
-Kik a többiek?
-Liz, Ty, Adam, meg én.
-Nem jövök, találkozunk a suliba, szia.
Lerakta. Én nem értem mi baja.
-Liz, tudod véletlenül mi baja van Naominak?
-Ezt nem most kell elmondjam... jön ő is?
-Nem, lerakta.
-Jobb is.
Nem értem miről lehet szó. Na de meg érkeztek a többiek. Leültek a padra mellém és Liz nekik is elmondta. Adam nagyon meglepődött és egyből az én reakcióm leste. Viszont Ty egyáltalán nem volt meglepődve ezért rá is kérdeztem.
-Ty, te tudtál erről?
-Elmondjuk neki?-és Lizre nézett.
-Muszáj tudnia..-mondta Liz és félve rám nézett.
-Mondod te vagy én?
-Mondom én.-morogta Ty.
És belekezdett.
-Tegnap miután elvitted Adamot még ittunk pár pohárral aztán jött....-és itt szünetet tartott.- Jött Lou...