A redőny alatt beszűrődő halvány napfényére keltem fel és ahogy mozgolódtam, hallottam, hogy a többiek is kezdenek magukhoz térni. Ránéztem a telefonomra és láttam, hogy már 10 óra van, így tényleg ideje összeszednünk magunkat, ha szeretnénk menni vásárolni. Amíg mindenki ébredezett Momo szólt a szakácsuknak (már meg se lepődök ezen), hogy készítsen nekünk valami reggelit. Gyorsan megkajáltunk, aztán felöltöztünk és összeszedve cuccainkat meg is indultunk a pláza felé, ami szerencsére gyalog kb. 20 percre van Momoéktól, így nem kell sokat sétálnunk. Az utat természetesen azzal ütöttük el, hogy mindenkire elképzeltük a tuti ruhát és azon leszünk, hogy ezeket mind meg is találjuk. Én biztos, hogy egy [Kedvenc/Szín] ruhát nézek. Végre meg is érkeztünk és kezdetét veheti a vadászat. Már vagy 2 órája járjuk a boltokat és már mindenkinek sikerült megtalálnia amit keresett egyedül csak nekem nem. ''Ahh ezt nem hiszem el! Kezdem feladni, hogy valaha is megtalálom a tökéletes ruhát...'' Mivel már dél is elmúlt, így úgy döntöttünk, hogy ebédelünk.
- Ne add fel [Név]-chan, tuti, hogy az utolsó boltban fogod megtalálni azt a ruhát, ami 100% TE vagy! – próbált vidítani Tsuyu, ahogy leültünk egy asztalhoz.
- Így van! A múltkor én is így jártam, láttam egy tök cuki felsőt az egyik boltban, de nem vettem meg és nagyon jól tettem, ugyanis pár bolttal később találtam egy igazán dögös felsőt! – szállt be Mina is a vidításomba.
- Haha, nagyon remélem, hogy igazatok lesz csajok! – ezzel azért adtak nekem egy halvány reményt.
A mekis kaja és a csevegés sokkal jobb kedvre derített, így újult erővel indultunk neki újra kutakodni. 1 óra sikertelen járkálás után végre megakadt a szemem egy iszonyat szép ruhán.
- Naa rajta [Név]-chan menj és próbáld fel! – mondták a lányok egyszerre. Gyorsan ki is kerestem a méretemben és besiettem a próbafülkébe. Néhány percnyi szenvedés után végre magamra hámoztam a ruhát és... Tökéletes!! Azt hittem elsírom magam örömömben, igazuk volt a csajoknak, hogy valószínűleg a legvégén fogom megtalálni a megfelelő ruhát. Magam csodálásából hangos beszélgetések rántottak vissza. ''Nem csak a lányok hangját hallom, vajon mi történhet odakint?'' Így azzal a lendülettel ki is léptem a fülkéből és láttam, hogy pár fiú az osztályból ott áll a lányok mellet.
- Jéé, hát ti? – kérdeztem meglepetten mikor megláttam Kaminari-t, Sero-t, Kirishima-t és Bakugo-t. A fiúk felém kapták tekintetük, kivéve Bakugo-t, aki morcosan bámult oldalra. ''Ez annyira rávall.'' Kuncogtam magamban.
- Szia [Név]-chan, a csajok épp most mondták, hogy ruhát pró... - kezdett bele Kirishima a mondandójába, de hirtelen abbahagyta. Egyik szemöldököm felhúzva néztem rá. ''Mégis mi lelte? Talán rosszul lett?''
Öhm Kirishima-kun.. jól érzed magad? – kérdeztem tőle aggódva.
- [Név]-chan ez a ruha igazán jól áll neked! – tért vissza némaságából a vöröshajú.
- Én is épp azt akartam mondani, hogy baromi dögös vagy! – értett egyet Kaminari is, az előtte szólóval.
- Ezt a ruhát neked tervezték, én a helyedben biztos megvenném! – szólt közbe Sero is. – Bakugo te mit gondolsz? – fordult az említett felé. Bakugo nagy nehezen rám emelte tekintetét és amint meglátott kissé tátva maradt a szája. Mina elkezdett felém kacsingatni és én éreztem, hogy egyre vörösebb leszek.
- Nem olyan rossz. Viszont én kimentem, unok már itt állni. – morogta Bakugo, majd megfordult és kisétált a boltból.
- Héé várj meg minket! Nagyon örültem csajok akkor este tali nálam! – kiáltott Kaminari majd a többiekkel együtt Bakugo után rohantak.
KAMU SEDANG MEMBACA
Robbanó Szerelem [Bakugo x Reader]
Romansa[T/N] egy egyszerű 17 éves lány. Szüleivel most költöztek Tokióba. Másodikos gimis és pont évközben váltott sulit. A U.A. Középsuliba. Még nem tudja mit tartogat számára ez a hely. Új barátok, bonyodalmak elhárítása és talán még a szerelem is rátal...