Közel tíz év telt el azóta, hogy Dursleyék megtalálták unokaöccsüket az ajtó előtt, de a Privet Drive fölött nyomtalanul suhant el az idő. A felkelő nap ugyanazokra a csinos kis kertekre ragyogott le, mint régen; sugarai még mindig megcsillantak a Dursley-ház ajtaját díszítő négyes számrezén, s ma is bekúsztak a nappaliba, amely szinte hajszálra ugyanolyan volt, mint aznap este, mikor Dursley úr meghallgatta a baglyokról szóló végzetes híradást. Csak a kandallópárkányon állófényképek árulkodtak az eltelt hosszú időről. Tíz éve még a rengeteg fotó mindegyike egy jókora,rózsaszínű strandlabdaszerűséget ábrázolt, amit különböző pomponos sapkák díszítettek.
-Hol vannnak rólad képek, Harry? - kérdezte Mrs.Weasley.
-Rólam nincsenek - vont vállatt Harry és ez a válasz nem tetszett több személynek és aggasztotta is őket.
DudleyDursley időközben nagy gyerek lett, s az új képek egy testes, szőke fiút ábrázoltak, amint felül azelső biciklijére, körhintázik a vásárban, komputeres játékot játszik apjával, vagy épp tűri, hogy anyja ölelgesse és csókolgassa. A szobában semmilyen tárgy nem utalt arra, hogy egy másik fiúcska islakik a házban.
-És mégis miért nem? - kérdezte Sirius gyanakodva, de Harry nem válaszolt. Csak az járt a fejében, hogy hamarosan mindenki megtudja az egyik féltveőrzött titkát. Percy érezte és látta is, hogy Harry ideges és rossz érzése támadt. Nico kérdőn nézett fel Percyre:
-Minden rendben Perce?-kérdezte aggódva.
-Igen csak nincsen jó előérzettem ezzel az egésszel. Miért tűnne úgy, hogy nem lakik mégegy fiú a házban, és miért nincs rajta egy képen se Harry?- nézett Nico szemeibe. Nico látta az eggódást a szemében és megszorította a Tengerrek Hercegének a kezét.
-Úgy gondolod bántalmazzák? - kérdezte Nico és összeszorult a gyomra már csak a gondolattól is főleg, hogy ő tudja Percy mit élt át amikor Gabe még életben volt és nem kell mondani, hogy nagyon örült a bűntetéssel amit a Fúriák szabtak ki rá.
-Van egy érzésem, és az sok mindent megmagyarázna.
-Miket?- kérdezte. A két fiú annyira elmerült a beszélgetésükben, hogy észre se vették ahogyan a többiek körülöttük kíváncsian néztek rájuk.
-Hogy miért olyan vékony, miért rándul meg ha hírtelen hozzáérnek igaz jól titkolja, de tudod az ilyen apró jelek.-Tudom mire gondolsz - értett egyet Nico. - Ha kiderül, hogy bántják akkor tehetünk ellenük valamit, rendben? - kérdezte Nico. Percy belenézett abba a mélybarna szinte fekete szempárba mait úgy szeretett és bólintott.
-Rendben - és megpuszilta Nico arcát aki visszafordult Percy ölelésében miközben hagyta, hogy a fiú magához húzza.
-Minden rendben? - kérdezte Annabeth.
-Igen. Ész Lány.
Pedig Harry Potter ott lakott. Pillanatnyilag épp aludt, de már nem sokáig volt nyugta, mertnénikéje, Petunia akkortájt kelt fel. Harry számára nagynénje rikácsolásával kezdődött minden nap.
- Egy-kettő! Ébresztő! Kelj fel!
-Kellemes ébresztés - mondta Ginny szarkasztikusan és többen is egyetértettek vele.
Harry felriadt. A néni újból kopogott az ajtón.
- Kelj fel! - rikácsolta, és elindult a konyhába.
Harry hallotta nénikéje távolodó lépteit, majd kisvártatva a tűzhelyre rakott serpenyő zajaütötte meg a fülét. Hátára fordult, és megpróbálta felidézni az álmot, amiből a néni kiabálása kirángatta. Szép álom volt. Egy repülő motorbicikli is szerepelt benne. Harrynek az a furcsa érzése támadt, hogy máskor is álmodta már ugyanezt.
DU LIEST GERADE
Percy Jackson és Harry Potter : A múlt és jövő lapjai
FanfictionPercy Jacksont mindenki ismeri. Poszeidon fia, az Olimposz hőse és a Hetek egyike. Ebben a történetben Percy a 15. Olimposzi Isten aki visszakapta emlékeit egy előző életéből. A barátai mind istenek vagy halhatatlanok. Ő és Annabeth a Tartarusz után...