Egy titok előlük

×Nyomozás egy pár után×

Emma szemszöge

-Hol is tartottam?-kérdeztem magamban, miután egy kis bambulás után visszanéztem a szerzeményem egyik oldalára. Nem tehettem róla, a történetben lévő dolgok néha megkérdőjeleződtek bennem. De hogy miről is beszélek? Nos, ez fura könyv, amit a könyvtárból vettem ki egy igen kellemes meglepetéssel fogadott. Egy romantikus-komédia volt. A történet a középkori Japánban játszódik. Főszereplője, Yano Ai-Shi egy nagy szép, okos és ravasz lány. Hosszú, fekete haja van, de érzései nincsenek. Egyik nap a családja és ő, jobb megélhetés reményében elhagyják a falujukat és elköltöznek. Az új helyen Yano nagyon gyorsan tesz szert új barátokra, sőt, még szerelmet is talál. Egy lányt, akinek hosszú, narancsos haja van. Osana Naji, vagy mi a neve. A sztoriban néha történnek olyan dolgok, amiket már itt, a kastélyban is megtapasztaltam. Értem ez alatt azt, hogy egyszer Yano és az egyik barátja, Midori ebédeltek, majd Midori megpróbálta megetetni Yanót, de az egyik fiú, akinek mellesleg tetszik Yano, ezt megakadályozta. Pár hete valami hasonló történt, mikor egy meccsen voltam Demivel, Helenával meg még valakivel, és a vadász Michiko volt. Demi épp egy üveget akart adni Helenának, amiből még ő ivott (Demi), majd mikor ezt Michiko észre vette, neki rohant a lányoknak, de csak az üveget verte ki Helena kezéből, utána meg Demit kezdte üldözni. Szegénykém, azon a meccsen ki lett véreztetve. Visszatérve a könyvre. Most ott tartok, hogy Yan-chan, ez a beceneve, elakarja hívni Osanát egy kis találkára. Osana viszont elvörösödik.

"E-ez egy randevú!?"

'Yan-chan megrázza a fejét.'

"Nem te butus! Ez csak egy egyszerű 'csak-mi-ketten'."

'Osana még vörösebb.'

"R-rendben! É-és hol is akarod ezt a találkát pontosan?"

'Yano a távolba mutat.'

"A falu végénél láttam egy nagyon szép cseresznye fát. Esetleg-"

"T-T-TESSÉK?! P-PONT ODA?! DE-DE-DE-"

"Osana? Minden rendben?"

'Osana zavarodottságában a földre tekint.'

"N-nincs semmi csak....az a fa...."

"Valami baj van vele? Ha igen, akkor elmehetnénk ahhoz a szép kis forráshoz, ami a falu nyugati részén van."

'Osana lehiggadt, majd bólintott.'

"Rendben. De ne hidd hogy ez egy randi vagy hasonló!"

"Ugh. Mondtam már hogy ez nem- mindegy. Akkor este, igaz?"

'Osana bólintott, majd mindketten elbúcsúztak egy mástól.'

"Butus Yan-chan!"

-Ahh~ Olyan aranyos! Oh, viszont itt vége. Aww, ne már! Most mehetek a könyvtárba?! De hisz 10 perc múlva 10. Talán ha sietek...

Azzal kipattantam az ágyamból, és a könyvtárba rohantam. Szerencsére időben odaértem, és még a folytatást is megtaláltam.

-Ez az!-örültem magamnak, miközben a "kincsemet" ölelgettem magamhoz. Hirtelen az ebédlőnk környékén lépteket hallottam meg. Lassan és óvatosan követtem a hangot. Egy apró alakot pillantottam meg a fél sötét szobában, pont a várakozó lobbi felé ment. Halkan követtem tovább. A hang végül az asztalnál megállt, majd székcsikorgás, és az alany leült. Az ajtóból figyeltem az eseményeket. Halkan a titokzatos személy közelébe mentem, majd hirtelen az az érzés fogott el, mint mikor egy meccs veszi kezdetét.

-Mi a- Lehet hogy....egy gyakorló meccs?!-értetlenkedtem. Gyakorló meccseket gyakran tartunk, de olyankor a vadászokat robotok helyettesítik, a vadászok azt hiszem hasonlóképpen edzenek.