My love next door //on hold//

20.fejezet

Annak ellenére, hogy este eléggé mondjuk úgy későn feküdtem le reggel mégis én nyitottam ki elsőnek a szemeimet. Yeonjun velem szemben még aludt. Olyan békés volt azt nézni ahogyn alszik. Egy adott pillanatban elmosolyodtam aztán meg elmélyedtem a gondolataimban, csak arra eszméltem fel, hogy:

"Min mosolyog valaki annyira?" reggeli hangja kiszakitott a gondolataimból.

"Csak gondolkodtam ennyi!" néztem a szemeibe.

"Aham, mert szerinted ezt el is hiszem!" nézett mélyeben a szemembe.

"Esküszöm!" raktam kezeim mellkasára.

"Na jó!" hagyta annyiban. "Mégis hány óra van?" fordult hátra, hogy elvegye az éjjeliszekrényemrő a telefonom. "Csak nyolc mult tiz perccel?" adot hangot a leolvasot időnek.

"Mi aval a baj?" néztem rá kérdően.

"Jaj semmi csak azt hidtem, hogy kilenc fele jár az idő vagy valami ilyesmi!" nevetett fel kinosan.

Lassan mind a ketten kiszáltunk az ágyból. Én nyújtoztam egy nagyot ami álltal a hátam is végig ropogott erre a velem egy szobában lévő fiú hamar felkapta a fejét és felém nézet egy 'Jól vagy?' tekintettel mire én csak bolintottam majd előre hajoltam.

Amikor lementem a konyhában még senki nem volt ott. Ez azt jelenti, hogy én keltem fel elsőnek, ami nem igazán újdonság mivel gyakran szoktam elsőnek talpon lenni.

Vissza mentem az emeletre megkeresni Yeonjunt:

"Szóval úgye kocsival vagy!" nyitottam be a szobámba.

"Igen miért?" nézett felhuzot szemöldökkel.

"Csak, mert nincs kedvem most főzni!" mosolyogtam mire csak felém nyujtotta a kocsikulcsát.

"De ugye tudod, hogy nincs jogsim és nem is akarok!" mosolyogtam.

"Jaj, bocsi kiment a fejemböl!" mosolygot kinosan, majd lementünk felvettük a cipőinket majd kiléptünk a házból.

Hamar bezártam az ajtót és beültem a kocsiba Yeonjun tudta, hogy merre kell mennie és, hogy mire gondoltam reggelire.

Amiután megvettük a reggelit vissza mentünk. Viszont még mindig egyik sem volt felkelve. Kikészitettem mindent aztán megbiztam Yeonjunt, hogy menjen felkölteni Markot mig én Yutát.

Amikor bementem a szobájában akaratlanul is megakadt a szemem egy könvben amit már egy ideje el akartam olvasni viszont ahányszor a k9nyvtárba voltam mindig kiment a fejemből. Amiután sikerült nagy nehezen felköltenem azonnal meg is kérdeztem.

"Kaphatom?!" mutattam a könyv fele.

Kellett neki egy kis idő amikor végre rájöt, hogy mire mutatok. Odasétált a könyvespolchoz és szinte fejbe vágot a könyvel.

"Na azért nem kell megölni vele!" förmedtem rá mikor a köny szinte a fejemmen landolt volna, ha nem védem ki. "Vigyázz, mert még meg gondolom, hogy oda adom e a McDonald's kajádat!" vágtam vissza.

Ahogy meghallotta a varázs szót csak futni kezdet mire én csak kacagva estem az ágyára. Mikor sikerült végre megint rendeznem a lélegzetem én is lementem a konyhába ahol már mindenki elfoglalta a helyét és rám várt.

"Mióta vagytok ébren?" kérdezte Mark amiután befalta az első falást a kajájából.

"Attól füg, hogy mire érted, mivel én mondhatni az éjszaka közepén keltem mivel valaki..." nézett Mark fele "háromszor rugott le az ágyról, igy amiatt nem aludtam veled!" mondta Yeonjun.