My love next door //on hold//

16.fejezet.

Már több mint másfél honapja megkezdődött a suli már nagyban vannak a felmérők is. Nagyon kevés szabad időm maradt, mert szeretek Yuta lábnyomaiba lépni és jól teljesiteni meg az éretségi is közeledik. Eléggé sok idöt töltötem a könyv mellet meg a könyvtárban. Egy csomo könyvet olvastam ha nem volt különösebb programom akkor tanultam vagy háziztam vagy ismételtem.

Az elmult időben eléggé sok projektet is kellett készitenünk igy azok is felvattek az időmböl mivel nem könnyü egy egy olyan projektet elkésziteni. Igy eléggé streszes lettem nagyrészt az volt a programom, hogy suli, Hongjoong korepetálás, tánc, Channal beszélgetés és a tanulés.

Nagyon ráijesztettem Ninára azt hidte, hogy beteg vagyok. Sokszor kereste fel Markot, hogy csináljon valamit velem de nem igazán sikerült neki.

Ennek az egésznek az a jó része, hogy a jegyeim nem csusztak le egyálatlán, nagyon jó jegyeim voltak. Most megint egy felmérős hetünk van úgy, hogy most megint nagyon hajtok de utánna mostmár egy kicsit abba hagyom ezt az egészet, mert úgy egy-két hete eléggé elhanyagoltam a barátaimat és én is belátom, hogy ez igy egyáltalán nincs rendjén.

Nina nem töltött annyi időt a szobába amig en ott ücsörögtem leginkább a barátjánál volt. Már kb. egy honapja, hogy összejötek Jiminnel igy mivel nekem egy kissé fontos lett a tanulás igy volt ideje az idejét Jiminnel tölteni.

"Vissza jöttem!" toppant be a szobába boldogan.

"Nagyon boldog itt valaki na mesélj!" ültem le az ágyra.

"Egy hogy-hogy nem tanulsz kettő végre vissza kaptam a legjobb barátnőmet." ölelt át szorosan.

"Na jó ne ölj meg." köhögtem picit.

"Na szóval Jiminéknél voltam de jimin még nem volt ott úgy, hogy csak Jungkookkal beszélgettem és amikor vissza jött jimin az volt az első kérdése, hogy 'mehetünk?' én úgy tudtam, hogy ma csak beszélgetni fogunk meg ilyenek erre meg olyan cuki volt előkészitett egy termet konkrétan mindennel ami egy randira kell." mondta el a kis történetet.

"Tehát értsem azt, hogy elvitt randizni?" tettem fel a kissé értelmettlen kérdést amire csak heves bologatásba kezdett. "Ez nagyon vagány és cuki töle." éreztem egyet a boldog barátnőmmel.

"Jaj és el sem tudod képzelni mennyire örülök annak, hogy mostmár nem a hülye könyveket bujod hanem beszélsz is velem." mondta.

"Holnap van az utolsó a felmérő és aztán már egy idejig nincs úgy, hogy most egy kis időre megint szaba leszek ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem fogok a könyv előtt ülni de kevesebbet fogok mindt amennyit ülök most, plusz vannak könyvek amiket ki is szeretnék olvasni minél hamarabb de holnaptól a program az a barátok 70%-ban és tanulás úgy 30%-ra csökken a 90%-ról és a többi tenni való meg 10%-ról jóval megemelkedett." mosolyogtam a barátnőmre.

"Nem tudod mióta várok már erre a pillanatra." mondta boldogan Nina.

"Úgy egy honapja?" mosolyodtam el kinosan.

"Kb." ölelt meg újra Nina.

Másnap reggel még átismételtem a leckét és készen voltam megirni a felmérőt. Nem tünt igy olyan retenetesen nehéznek annyi tanulás után.

Délután egy zibzáros nagy pulcsit vettem fel aminek volt kapucnia amit a fejemre tettem hogy ne igazán lehessen felismerni. Csak annyit lehetett kivenni, hogy a hajam kilógott meg fekete farmer volt rajtam na meg a pulcsit ami a kezemre is rá volt húzva. Igy sétálgattam Nina mellett.

Úgy terveztük, hogy most mindenkit meglepek aval, hogy én is kimozdultam és most nem csak a könyvtárba. Amint közeledtünk nagyon vissza kellett fognom magam, hogy ne röhögjem el magam a hülye arckifejezéseken. Igaz le volt hajtva a fejem, hoyg ne igazán lehessen felismerni de azért egy jópár meglepett arcot ki tudtam venni.