Layla szemszöge
Újra.. Ugyan az a bizsergető érzés keltett hatalmába mint Vanyánál. Nem tudom ezt mihez hasonlítani. Ahogy belém karolt, egy számomra új érzés jelentkezett. Ahogy ezen töprengtem szinte észre se vettem hogy már leérkeztünk a többiekhez.
-Sziasztok! - köszöntem
-szia, biztos te vagy Layla! Engem Allisonnak hívnak!-köszönt egy szinte tökéletes kisugárzást keltő kb 25-30 éves nő. Gyönyörű mosolyát megrebegtette előttem is.
Hírtelen egy kés repült el a fejem mellett alig pár milliméterre. Nagyon megilyedtem.
-Te meg ki vagy? - jött oda hozzám mogorván a kés tulajdonosa.
-ő Layla-mondta helyettem Ötös - máskor ha lehet ne egy késsel köszöntsd...
-és pontosan miért is van itt? -kérdezte
-szüksége volt valakire-mondta Ötös, és ez a mondat meglepett, ezek szerint bizhatok benne?
-ja persze, Laylanak biztos egy elmebeteg gyilkosra van szüksége-mondta-amúgy Diego vagyok..
-Majd én elődöntöm kire van szüksége, és kinek segítek jó?! - vágott vissza Ötös elég félénken. Mintha relytegetne valamit.
-A többiek nincsenek itthon? - kérdezte Ötös
-Klaus elment vmi discoba, de megigerte hogy nem fog betépni, tudod mikor tartja a szavát ahhoz hogy nem tép be.. Luther meg boltba ment- válaszolt Allison Ötös kérdésére.
-hát jó.. - mondta Ötös- Gyere Layla.
-megyek - válaszoltam majd utána indultam.
- Ez lesz a te szobad, ha bármire szükséged van szólj! - mondta Ötös barátságosan.
-oké! - mondtam.
Ötös kiment. Alig telt el tíz perc mikor atmentem a szobájához és bekopogtam.
-gyere-mondta kurtán, bementem.
-Kérdezhetek valamit? - kérdeztem azonnal a lényegre törve.
-persze-mondta egy kicsi gyanakvassal az arcán.
-Mire utalt Diego lent mikor azt mondta hogy "elmebeteg gyilkos vagy"?-kérdeztem idézve Diego szavait.
Ötös szemszöge
Ezzel a mondattal egy fájó pontra tapintott. Elakartam neki mindent mondani, de ugyan nem tudtam bizhatok e benne. De hazudni se akartam. Csessze meg ez a kibaszott világ hogy mindent elront...
-Diego sok mindent mond.. - kezdtem bele úgy hogy valamennyire kifejtsem a valóságot - a múltra gondolt..
-értem - mondta könnyedén.
-tudod.. Nem szívesen beszélek erről- vallottam be végül.
-megértem- mondta majd oda jött hozzám és szemeit mélyen az enyémekbe furta-De figyelj.. Anyitt segítettél, szóval ha beszélgetésre van szükséged az a legkevesebb tőlem hogy meghallgatlak és próbálok segíteni túl lenni rajta!
Mondta őszintén. Azok a Tengerkék szemek...elhomajosított előttem mindent. Szemei megbízást és értelmességet tükröztek. Ah.. Bármelyik pillanatban tudnám nézni..
-köszönöm-nyögtem ki végül nagy nehezen.
Sziasztok! Remélem mindenkit jó érzéssel tölt el az ha megszakíthatja a kapcsolatot a külvilággál, és minden gond eltűnik mikor egy számára élvezetes könyvet olvashat 🥰
BINABASA MO ANG
9-es, Pokolból származó angyal / Befejezett/
FanfictionMegnyílt egy kapu a lány előtt... A világunk újra a veszteségehez ért. Csak egy 15 éves lány ugyan de ha rádöbben mikre képes az egész világ oda veszett és a pokolra jut minden földi élet, de egy mondás szerint egy vakmerő jelölt legyőzheti vagy meg...