BNHA - Oneshots Karakter x Karakter『KÉRÉSEK NYITVA』

Todomomo Önbizalom

Todoroki Pov

Sosem voltam egy kimondottan csajozós típus. Megszoktam, hogy a lányok többnyire a kinézetem vagy apám hírneve miatt akartak közel kerülni hozzám. Különösebben nem igazán érdekeltek. Mindig csak azzal voltam elfoglalva, hogy megtagadjam az apámat. Viszont mikor bekerültem a UA-be, az új osztályomban felkeltette az érdeklődésemet az egyik lány. Nevezetesen Yaoyorozu Momo. Őt is ajánlás útján vették fel az iskolába, csak úgy, mint engem. Különlegesnek tartottam. A képessége hogy a teste zsírszövetét atomokká képes átalakítani, hogy különböző élettelen tárgyakat hozzon létre, de ehhez ismerni-e kell az adott tárgy molekuláris szerkezetét. Tehát a képessége révén nem csak hogy nagyon okos, de roppant sokoldalú is, és nem mellesleg gyönyörű.

Nem rég fejeződött be a félévzáróvizsga gyakorlati része. A vizsgán Yaoyorozuval voltam párban és Aizawa tanár úrral kellet megküzdenünk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy könnyű dolgunk volt. De Yaoyorozu elmés tervének köszönhetően sikerült legyőznünk a tanár urat. Azonban végig úgy tűnt mintha valami nagyon nyomasztaná.

Most éppen a kollégiumi szobámban vagyok. Viszont nagyon szeretnék beszélni vele, a mai vizsgával kapcsolatban úgy hogy elhatároztam, hogy felkeresem őt.

A Szobája előtt állva kicsit haboztam, de végül bekopogtam hozzá, egy egyszerű melegítőben nyitott ajtót. Hosszú fekete haja ki volt engedve. Így valahogy még vonzóbbnak találtam.

- Ó nahát szia Todoroki-san –Szemmel láthatóan megdöbbent, hogy itt lát engem. De kedvesen üdvözölt. -M-minek köszönhetem a látogatásod? –Kérdezte bájos mosollyal az arcán.

- Beszélni szeretnék veled, már ha nem zavarlak.

- Ugyan kicsit sem zavarsz, kérlek, fáradj beljebb. –Szélesebbre tárta az ajtót, én pedig bementem. Az ajtó becsukása után szembefordult velem. –Szóval miről szeretné beszélni?- Kérdezte, vissza fogott kíváncsisággal a hangjában.

- Igazából köszönetet szeretnék mondani neked, mivel a terved nélkül nem sikerült volna legyőznünk a tanárurat. –Láttam rajta, hogy nagyon meglepődik azon, hogy én ilyeneket mondok.

- U-ugyan, kérlek, ne túlozz Todoroki-san. Biztos vagyok benne, hogy neked az én tervem nélkül is sikerült volna teljesítened a feladatot. Elvégre te sokkal tehetségesebb vagy nálam, a gyakorlati és harci képességeid magasan az enyémek felett álnak. -Mondja enyhén lehajtott fejjel.

- Ne haragudj, de nem egészen értek egyet ezzel az állításoddal. - Erre a kijelentésemre rám emeli a tekintetét. – Szerintem te igen is nagyon sokoldalú és tehetséges vagy Yaoyorozu. A feladat végzése közben azt mondtam, hogy az osztály elnökválasztáskor én voltam az egyik, aki rád szavazott, mert úgy hittem te lennél a legalkalmasabb rá, valamint azt, hogy kettőnk között te vagy a tehetségesebb a tervezésben. És én ezeket továbbra is így gondolom. –mondtam neki határozottam.

- De hiszen én hozzád képest eddig még semmi olyat nem tettem, ami elismerésre méltó lenne. A lovasjátékban csak követtem az utasításaidat. A párbajt elvesztettem Tokoyami ellen mielőtt bármit tehettem volna. –felelte kissé bánatosan.

-A lovasjátékban a képességed nagyban hozzá járult ahhoz, hogy a csapatunk tovább jutott. A párbajon meg pont egy olyan ellenféllel kerültél szemben, akinek a képessége hatékony volt ellened. De ez még nem azt jelenti, hogy nem vagy tehetséges. Fontos részét képezed az osztályunknak. Nem te voltál, aki segített felkészülni a többieknek az írásbeli vizsgára? – Kérdeztem kedvesen, de határozottan.

- Nos, igen ebben igazad van de...

- Semmi de.- Szakítottam félbe. –A sportfesztivál miatt elvesztetted az önbizalmadat. Én ma megbíztam benned és győzelemre vezettél. Úgyhogy te is bíz egy kicsit jobban magadban. – Mondom neki a lehető leg kedvesebben, ami tőlem telik. –Láttam, hogy könnyek kezdtek gyűlni a szemében.

-Mi-miért? Hogy-hogy ilyen kedves vagy velem? –Kérdezi könnyeivel küszködve.

Ekkor közelebb léptem hozzá, és hüvelykujjammal finoman letöröltem egy kósza könnycseppet.

-Azért mert nagyon kedvellek, és nem akarom, hogy az önbizalom hiány miatt romoljon a teljesítményed. – elkerekedett szemekkel nézett rám. Nem igazán értettem mi lepte meg ennyire. Fel sem tűnt, hogy mit mondtam.

-Ho-hogy érted azt, hogy kedvelsz Todoroki-san? - Kérdezte enyhe pírrel az arcán.

És itt eset le, hogy mit mondtam. Amitől én is zavarba jöttem. De úgy véltem most vagy soha. Úgyhogy még közelebb léptem hozzá majd derekánál fogva közelebb vontam magamhoz, és gyengéden megcsókoltam.

Todoroki pov End

Yaoyorozu pov

A mai nap valami elképesztő volt számomra. Todoroki volt a párom a vizsgán. Csakis az ő bátorításának köszönhettem, hogy megfelelően tudtam teljesíteni. Viszont az önbizalmam továbbra is alacsony volt. Erre ki látogatott meg a szobámban, maga Todoroki. Először nem is akartam hinni a szememnek, azt meg pláne alig akartam elhinni, hogy végig olyan kedves volt velem. Mindent elkövetett, hogy ne legyek olyan letört és hogy feltornássza az önbizalmam. Nagyon jól estek a dicsérő és elismerő szavai. Főleg mivel ő mondta ezeket nekem. Nagyjából az első naptól kezdve felnéztem rá, csodáltam az erejét, a higgadtságát, a bátorságát, hogy minden esetben tökéletesen helytállt. Igen teljesen beleszerettem. Viszont sosem gondoltam volna, hogy ő is hasonlóan érezne irántam.

Azonban mikor megkérdeztem tő hogy, hogy-hogy ilyen kedves velem?

Erre ő azt felelte, hogy azért mert nagyon kedvel, és hogy nem akarja, hogy az önbizalom hiányom miatt romoljon a teljesítményem. Nem igazán értettem, hogy hogyan értette azt, hogy kedvel, ezért rákérdeztem. Ezután viszont olyan dolgot tett, amit álmomban nem gondoltam volna. Derekamnál fogva közelebb vont magához majd megcsókolt. Sosem hittem volna, hogy ez valaha is megtörténhet. Pár másodperces fáziskésés után visszacsókoltam.

Yaoyorozu pov end

Todoroki pov

Leírhatatlanul boldog voltam mikor Yaoyorozu nem lökött el magától, hanem visszacsókolt. Jobb kezét az arcomra helyezte, míg a másikkal a nyakamat karolta át. Finoman ízlelgettük egymás ajkait. Gyengéden megnyaltam alsó ajkát így kérve bebocsátást tőle, amit kisvártatva meg is kaptam. Nyelveink érzéki táncot jártak. Csókunk közben a szívem csak úgy zakatolt, akár csak Yaoyorozué. Nagyon nem szerettem volna meg szakítani ezt a fantasztikus pillanatot, de levegőhiány miatt szét kellet válnunk. Viszont nem távolodtunk el. Kipirult arccal néztünk egymás szemébe. A homlokomat óvatosan neki döntöttem az övének.

- Szeretlek téged Yaoyorozu Momo. Eme kijelentésemre úgy ragyogtak szemei, mint a fekete gyémántok. Széles mosoly kíséretében felelte.

- Én is nagyon szeretlek téged Todoroki Shoto. Majd ezúttal ő hívott csókba engem.

Íme, egy Todomomo story. Annyit változtattam az amiméhez képest, hogy itt már kolisok, holott az jóval később történt. Nagyon szeretem ezt kollgiumos szálat. Ezért sok történetem ott játszódik. Várom véleményeiteket commentben. Jó olvasást kívánom!

By: Luna