Another Potter

~7~

McGalagonnyal való beszélgetés után mosolyogva mentem vissza a Hollóhát toronyba ahol a lehető leghalkabban lefeküdtem aludni. Másnap reggel viszonylag korán keltem így halkan felöltöztem és kimentem a klubbhelységbe. Leültem az egyik ablak párkányába és csendben figyeltem a tájat. Nem tudom mennyit voltam ott, de arra lettem figyelmes hogy egyre többen mászkálnak a klubbhelységben. Leszálltam a párkányból és elindultam a Nagyterem felé. Amikor beértem már viszonylag sokan voltak, de a Tekergőket nem láttam sehol így leültem a Hollóhát asztalához. Nyugodtan reggeliztem amikor kinyílt az ajtó és zajosan bevonult a bátyám és barátai majd leültek mellém. 

-Jó reggelt hugi? Hogy vagyunk hogy vagyunk?-kérdezte a drága Ágas miközben össze kócolta a hajam.

-Jobban voltam amíg nem jelentél meg.-mondtam neki nevetve és kinyújtottam rá a nyelvem.

-Ez fájt Füles. Vérig vagyok sértve.-monda és húzódott el tőlem sértődötten.

-Így jártál.-mondtam mosolyogva.-Amúgy tegnap jártam McGalagonynál.-mondtam majd folytattam az evést. A fiúk reakciója haláli volt. Egyből abba hagyták az evést és kíváncsian rám néztek. 

-Mit tudtál meg?-kérdezte Holdsáp izgatottan miközben egyhelyben mocorgott.

-Semmi különöset. Igazából nem tudott nagyon semmit, de adott egy nevet.-mondtam majd vártam egy kicsit. Közelebb hajoltak hozzám és várták hogy folytassam.-Hagrid.-mondam úgy hogy csak ők hallják.

-Végülis eléggé szereti a különleges lényeket.-gondolkozott el Holdsáp.

-Arra gondoltam, hogy ma elmegyek hozzá beszélni. Ha van kedvetek jöhettek ti is.-mondtam majd megettem az utolsó falatot és felketem az asztaltól. Intettem nekik és vissza mentem a Hollóhát toronyba a könyveimért és Hermes-ért. 

A délutáni órák kezdete előtt loptam egy kis kaját a konyháról és elmentem az erdőben lévő tisztáshoz. Mint mindig most is ott voltak a thesztrálok. Oda dobtam Darkness-nek egy almát majd leültem és az említett állatokkal beszélgetve megebédeltem. Kaja után vissza mentem a kastélyba és végig ültem a délutáni órákat. Ezek után elvonultam a könyvtárba és megírtam a házikat majd a Tekergők keresésére indultam. Nagyjából fél óra keresés után megtaláltam őket az egyik folyosón éppen pár Mardekárost szekálva, köztük Perselust is.

-Mi az Pipogyusz elvitte a kígyó a nyelved?-kérdezte a bátyám.-Pedig olyan nagy szád volt amikor megmondtad, hogy hagyjam békén Lilyt.-folytatta James. Előhívtam az éles látásomat illetve a fogaimat. Kicsit közelebb mentem és észre vettem a pálcát Ágas kezében ahogy Perselusra szegezi. Mielőtt bármit is tehetett volna a bátyám bugrottam Perselus elé és Jamesre morogtam illetve kivillantottam a hegyes fogaim.

-Nicole állj arrébb ez nem a te harcod.-mondta komolyan a bátyám.

-James akkor az én "harcommá" tetted amikor pálcát fogtál az egyik barátomra.-mondtam miközben a harcnál idézőjelet mutattam.

-Tényleg azt a mocskos mardekárost a barátodnak nevezed?-kérdezte hitetlenkedve James.

-Jelenleg téged nem neveznélek a bátyámnak.-mondtam neki komoly arckifejezéssel miközben elő vettem a pálcámat.

-Wáó Nicole. Erre nem számítottam. Inkább mellette állsz ki mint mellettem.-mondta tényleg meglepetten a bátyám.

-Elfelejtetted, hogy nem vagyok a olyan mint te. Én nem ítélek származás és ház alapján csupán tettek alapján, és itt te vagy az aki nem cselekszik helyesen.-mondtam majd vártam. Láttam rajta ahogy vívódik magában végül leengette a pálcáját és hátat fordítva elment. Elraktam a pálcám, normalizáltam a látásom és eltűntettem a hegyes fogaimat. Meg fordultam Perselus felé.

-Jól vagy?-kérdeztem miközben végig mértem hogy van e valami látható sérülése.

-Semmi bajom. Köszönöm a segítséget.-mondta miközben hálásan rám nézett.

- Semmiség. Most James elvetette a sulykot.-mondtam miközben megráztam a fejem. Ezek után elkísértem a könyvtárba ahol Lily várt minket. Míg ők tanultak én egy nagy stóc könyvet néztem át hátha találok bármi újat az idomítókról, de veszett ügy. Néha segítettem Lilyéknek vagy leírtam egy-egy érdekes lényt a jegyzetfüzetembe. Eléggé elszaladt az idő már jóval elmúlt a vacsora ideje is, így mindenki elindult a saját hálókörletébe. A hollóhát klubbhelységében még olvastam egy órát majd elmentem lefeküdni. Félálomban realizáltam, hogy nem beszéltem Hagriddal.