Megírt Sors? (Befejezve)

5 +18

Miután két hétig hiányzott Jimin az iskolából, nagyon sok pótolnivalóval a háta mögött. Alig győzte irni a különböző leckék sokaságát, a beadandók is sorakoztak és a határidejük is közeledett, de Jimin, ő a fellegekben járt.
Bár Yoongi-nak is sok leckéje volt a délutánok többségét Jimin-nel töltötte és segített a pótolásban. Olykor elcsattant közöttük egy-egy csók, vagy akár egy hosszabb csók is simogatásokkal megfűszerezve.

Ahogy az Október, úgy a November is eltelt és észre sem vették, hogy a nyakukon az új év.

Az utcákon csak a megfagyott víz állt a járdák, illetve betonok szélén. Hó egy sem hullot, egészen az ünnepek kezdetéig.
Amint megállt a havazás, úgy Yoongi és Jimin, mint a kisgyerekek szánkózni mentek.
Nevetve száguldoztak le az egyik dombon, majd sétáltak fel újra és ezt a folyamatot nagyon sokszor megismételték.

Amikor elfáradtak egymás mellett ültek le a szánkón.
Mindkettejük cipője havasan pihent az egyik letaposott részen.
Yoongi kezei piroslottak a hideg miatt, elfelejtett kesztyűt vinni magával. Jimin kesztyűje átázott, de kezei égtek a melegtől.
Lehúzza a kesztyűit és megfogja Yoongi kezeit. A kis markában alig fér el Yoongi nagy kezei.
- Felmelegítem. - lehel rá kezeire, és alaposan átdörzsöli őket.
Yoongi megborzong a meleg érintésre.
- Az arcom is fázik. - tajékoztatja Jimin-t, hol is kéne még felmelegítenie.
- Oh. - kezeit arcára teszi. - Jobb?
- Egy kicsivel. - bólint egy aprót. - De a szám még fázik...
Jimin elneveti magát, majd megcsókolja Yoongi-t. Örült, hogy ilyen átlátszó trükkel akarta Yoongi megcsókolni.

***

A szánkózás után Jimin-hez mentek átmelegedni. A szőke alaposan készítette el mindkettejüknek a forró csokit pillecukorral, majd a nappaliban ültek le egy takarón osztozva.

A karácsonyfa izzói bevilágították a nappalit, ahogy a tévé fénye is. Egy régi vígjáték ment a tévében, ami cseppet sem volt érdekes számukra, mint egymás ajkai.
A bögrék nem messze a dohanyzóasztalon pihentek, félig üresen.
Néha elváltak egymástól, hogy rendesen levegőt is kapjanak, majd újra egymásnak estek.

Yoongi alig tudta tűrtöztetni magát, hiszen már nagyon vágyott párjára, de nem akarta elsietni és megijeszteni Jimin-t. Muszáj volt visszafognia magát és csak Jimin ajkaira összpontosítani.

Jimin hasonlóan vágyott párjára, talán jobban is, mint azt valaha hitte. Mégis visszafogta magát, nem akarta, hogy a rámenősségével elijessze Yoongi-t maga mellől.
Helyezkedni kezdett, hiszen eddig Yoongi-n feküdt, de a gondolat, hogy többet tegyen a fekete hajúval beindította.
Yoongi is észrevette, hogy Jimin nagyon fészkelődik. Elválnak ajkaik egymástól.
- Baj van? - kérdezi aggódóan, de sejti mi is lehet a baj.
- Nincs. - megrázza a fejét a szőke, de egyre pirosabbá válik arca. - Igazából...
Yoongi megragadja Jimin vállánál fogva és átöleli.
- Tudom. - simogatja meg a hátát.
Jimin szorosan Yoongi nyakába bújik zavarában.

Még eddig sosem beszélgettek az kémiáról, arról, hogy egyszer ők is meg fogják tenni, ahogyan az emberek többsége. Mégis inkább elhúzzák, mint belevágjanak a dolgokban.

Jimin Yoongi nyakába sóhajt, a legszívesebben a föld alá temetné magát. A csend sem nyugtassa meg, hanem egyre idegesebbé teszi őt.
- Nem bírom. - nyöszörög fel halkan Jimin. Elhúzódik a feketehajú nyakától és mélyen a szemeibe néz.
Yoongi állja a tekintetét, szemeikkel üzennek egymásnak.

Jimin az, aki megtöri a szemkontaktust és Yoongi ajkaira lecsap. Vadul csókolja párnáit, fogai közé véve morzsolgatja is és hullámzik egyet csípőjével.
Yoongi megfogja Jimin csípőjét, de nem állítja meg a következő hullámzásnál. Szexinek gondolja a szőkét, ahogy dominálni akar és átengedi a gyeplőt.