🥀Love Killa🥀 (Befejezett)

•Prológus•

Éppen Szöul utcáin sétáltunk két legjobb barátnőmmel Zoéval és Lujzával, amikor megállt mellettünk egy fekete autó és kiszállt belőle egy koreai férfi. Felénk tartott és még időnk sem volt arra, hogy esetleg elfussunk mert megjelent egy másik férfi kinek arcát nem láttam majd le ütötte két barátnőmet. Segítségért kiáltottam de senki sem hallott meg. A férfi aki először kiszállt a járműből a hátam mögé lépett és egy rongyot tartott az arcom elé amitől elájultam. Amikor kinyitottam a szemeimet egy szoba plafonját láttam meg. A szoba színe fehér volt. Egy ágyon feküdtem , ami elég kényelmesnek bizonyult. Felültem majd rá néztem két barátnőmre akik ugyan úgy egy ágyon voltak.
-Zoé, Lujza jól vagytok?! Emlékszem, hogy leütöttek titeket.- kérdeztem a két lánytól , akik elég rosszul festettek ki.
-Én egész jól vagyok csak szét megy a fejem. - felelte Lujza, közben pedig fogta oldalt a fejét ahol megütötték.
-Én is , nem kaptunk olyan nagy ütést de egy picit szédülök , lehet agyrázkódást kaptam. Hol lehetünk Mili?- kérdezte Zoé és közben tekergette sötét barna haját.
-Elraboltak az már tuti de miért csak titeket ütöttek le engem miért nem?
-Nem tudom de ki kell jutnunk innen.
Ekkor meghallottuk hogy valaki nyitja az ajtót. Az ajtó elég réginek tűnt és az oldalán voltak pici lyukak is. Aki belépett 24 év körüli fiatal férfi volt, a haja fekete ,a szeme szinte már olyan sötét hogy nem látni a pupilláját és mogorva , nem volt olyan magas talán olyan 175 cm lehet ,a ruházata pedig egy egyszerű fekete farmerből , fekete pulcsiból és bőr dzsekiből állt. A nyakában egy egyszerű ezüst nyaklánc lógott. Oly sokáig néztem ,hogy észre sem vettem hogy közelebb jött és engem figyelt.
- A nevem Im Changkyun de a becenevem IM és remélem hogy értitek, hogy mit mondok. - kezdte kis monológját gyönyörű mély hangján mire én félbeszakítottam.
- Persze ,hogy értjük mit mondasz ,de jobb lenne ha ellátnád a barátnőimet mert elég szépen leütötted őket csak elfelejtkeztél erről! Be jössz ide és bemutatkozol nekünk amikor egyáltalán nem érdekel minket, hogy hívnak! Csak azt mond meg miért raboltattok el minket a másik férfival és, hogy meg-e akartok ölni! -a srác kicsit meglepődött és vágott egy grimaszt.
- Majd mindent meg fogtok tudni a maga idejében. Téged hogy hívnak ? -mutattatott rá Zoéra. Akin láttam, hogy picit megijedt. Szegény lány úgy meredt a nagy barna szemeivel a fiúra.
-Zoé. Mind a hárman Magyarországról érkeztünk.
A srác bólintott és felém fordult ismét.
-És neked mi a neved baby? - kérdezte, a hangjától ki rázott a hideg és közben sötét tekintetét bele véste az enyémbe.
-Nem mondom meg és ne hívj babynek!
-Rosszul fogsz járni ha nem felelsz és ha nem fogod azt csinálni amit kérek . Na mindegy van ott egy fürdő szoba, ételt fogtok kapni ,majd valamikor jövök.- ahogy kimondta ezt be is zárta maga mögött az ajtót.