🥀Love Killa🥀 (Befejezett)

•8.fejezet•

Kinyitottam az ajtót és Wonho állt előttem.
- Szuper , az a bolond nagyon akart látni ebben a ruhában. Igazából szerintem nem hagyott ki semmit , ritka rosszul áll és ronda is vagy benne. - mondta undorral miközben végig mért.
- Nem kéne elindulni hozzájuk? Mert a végén téged is megakarnak ölni azért mert nem úgy teljesíted a parancsot ahogy azt kérték. - Karon ragadott, erősen és vitt. Olyan nagy erővel szorított hogy valószínűleg nyoma fog maradni. Egészen a folyosó végig mentünk és az ottani helyiségbe léptünk be,  ahol már jártam akkor amikor Joohoney csalt ide minket Lujzával. Amikor beléptem egyből észre vettem barátnőimet. Zoé a fogorvosi székben feküdt eszméletlenül, lekötözve. Tele volt vágás nyomokkal ezáltal csupa vér volt. Lujza is ugyan így csak ő a földön volt és a keze hozzá volt láncolva az asztal lábához. Oda akartam menni hozzájuk , tudni akartam hogy élnek-e még , de Wonho  erőszakosan vissza rántott és nem engedett.
- Engedj el! Lujza , Zoé ! Kérlek nee! - kiabáltam , sírtam, zúgott az egész fejem. Próbáltam kiszabadulni a férfi szorításából, de nem tudtam. Szörnyű volt a látványuk. Nem hiszem el , hogy ezt tették velük.
- Milike, elég ebből. - Alig kaptam levegőt így hát kapkodva vettem. Fejemet a hang felé fordítottam. Ott ült egy trónon keresztbe tett lábakkal , piros bársony öltönyben és mosolygott. - Igazán csinos vagy Jagiya. IM nagyon jól döntött amikor megvette neked ezt a ruhát. Elképesztően festesz , de még jobb lenne ha nem dühöngnél , pánikolnál és sírnál. Shownu gondolom mondta hogy én várlak majd.
- Igen, Hyungwon - szipogtam. Semmi nem érdekelt már csak az ,hogy a barátnőim és én is kijussunk innen erről a helyről. Megakarom ölni akár mennyire is fáj.
- Gyere ide! - Intett nekem hogy üljek az ölébe , de nem akartam. - Ha nem jössz a másik barátnődet is megölöm. - Rá néztem könnyes és gyűlölködő szemmel ő meg csak mosolyogni tudott. Ezek szerint Zoé már nem élt. Oda mentem és leültem.
- Jagiya , milyen jó így nevezni téged, csak is a milyénk vagy. - Simított végig az arcomon. - Ne aggódj minden tökéletes lesz. Te és mi. - Már fel sem fogtam mit beszél , sokkot kaptam. Zoé halott és ez az én hibám. Hyungwon észrevette hogy csak a lány teste felé bámulok ezért közelebb jött és a füleimhez érintette ajkait miközben beszélt.
- Ide figyelj Jagiya! - Mondta miközben megfogta az államat jó erősen.- Még nem biztos ,hogy meghalt de mindjárt teszek róla. Wonho! - Kiabálta neki mire a férfi oda lépett Zoé mozdulatlan testéhez egy gépel és levágta a kéz fejét. Próbáltam kiszabadulni Hyungwon szorításából de nem engedte.
- Mili végig kell nézned, hiszen ők miattad halnak meg. - Sírtam , remegtem és próbáltam kiszabadulni mire Hyungwon rászólt Wonhora és engem pedig letaszított a földre. Felállt és belém rúgott. Iszonyatosan fájt. Felvett egy kést és leakart szúrni mikor sziréna hangját lehetett hallani.
-Wonho nézd meg mi van kint én addig elintézem. Wonho kiment én meg kaptam az alkalmon és elvettem tőle a kést gyorsan és nyakon szúrtam. Meglepődött túlságosan is, a kezét nyakára tette és térdre rogyott előttem. - Sajnálom Changkyun - folytak a könnyeim.
-Semmi baj baby. Ennek így kellett lennie. Remélem hogy egyszer még találkozunk és akkor... - köhögött, már nem sok maradt neki. El sem hittem , hogy most tényleg ő az. Oda hajoltam hozzá és utoljára szájon pusziltam.
- Bárcsak nem raboltál volna el! De a vágyadat teljesítettem, ismert lettél. -Simogattam az arcát miközben lecsukódott a szeme ,majd annak sarkából egy könnycsepp gördült le és a szívverése abba maradt. Arrébb húzódtam tőle, rá néztem a barátnőimre, majd a véres kezemre és bőgtem, remegtem , szédültem és alig kaptam levegőt. Ilyen állapotban találták meg a rendőrök, körülöttem halottakkal , vérrel és különböző nőktől származó fülekkel.