•7.fejezet•

32 3 0
                                    

Annyira jól állt neki az öltöny, de amikor rám nézett tudtam ,hogy IM már nincs színpadon.
- Uhh kislány , azért ne néz rám ilyen csúnyán. IM is ugyan azt akarja mint mi , megakar kínozni , ölni utána meg megenni azt a szép húsodat.- Ez csak is Kihyun lehetett, ő a kannibál. Remélem IM vissza tudja venni az irányítást még időben.
- Tudod Mili amit én vagy bármelyik másik megeszik azt mind ő is megette igazából, szegény úgy küzd ,hogy vissza vegye a színpadot. Ha nem érezne irántad semmit már rég halott lennél a kis barátnőiddel együtt és most át adom Shownunak az irányítást majd ő megöli őket utána pedig téged. -Neki akartam menni ,de becsukta az ajtót és rám zárta megint. Utálom úgy utálom, megint sírtam ebből is elegem volt hogy nem tudok semmit sem csinálni csak sírni. Meg kell ölnöm őt ez az egy megoldás ,de előbb ki kellene nyitni az ajtót. Elkezdtem keresgélni az ágynál hátha találok valamit amivel kitudom. Találtam egy hullám hajcsatot, ami nagy valószínűséggel Lujzáé lehetett. Nem is értem miért nem jutott előbb eszünkbe ez,hogy talán a csattal kitudunk szabadulni. Fogtam majd igyekeztem kinyitni vele a zárat , elszöszöltem vele egy darabig , de sikerült. Volt még egy ajtó ami szintén zárva volt ,elegem lett és leültem a gurulós székre és bekapcsoltam a számítógépet. Igyekeztem keresni valami olyat ahol segítséget kérhetek ,de nem volt internet. Dühömbe rácsaptam az asztal tetejére , próbáltam össze szedni magam és nem feladni. Gondoltam megpróbálom ezt az ajtót is ugyan úgy kinyitni mint a másikat ,de nem sikerült. A gép egyszer csak felvillant és azt jelezte ,hogy jött egy üzenet e-mailen. Nem értettem hiszen az előbb még nem volt net. Gyorsan rákattintottam és láttam , hogy a doktornő írt levelet. Amilyen gyorsan csak tudtam elkezdtem leírni neki , hogy kivagyok és mi történt. Elküldtem és csak reménykedni tudtam ,hogy még ma megnézi. Újra neki estem az ajtó zárnak hátha összejön. Végre sikerült, ahogy kinyitottam az ajtót meg is torpantam mert ott volt előttem. Karron ragadott és vissza tessékelt a közös szobájukba.
- Szia Mili, jobb lenne ha nyugton maradnál. Nincs aki megmentene, IM már nem lesz a színpadon többet. Elvettem tőle. - Előre hajolt és a kezében lévő véres kés pengéjét hozzá érintette az arcomhoz , majd húzott egy csíkot. Shownu az gondolom aki most jelen volt.
- Mi a terved velem Shownu?
- Az hogy most adok neked egy ruhát , kimegyek , te felveszed és Wonho jön érted. Aki elkísér téged Hyungwonhoz ,a többit nem mondom el az maradjon meglepetés. Ha nem ebben a ruhában jelensz meg Hyungwon egyből megöl szóval legyél jó és tedd azt amit mondok. - Oda adta a szatyrot amiben a ruha volt majd megfordult és távozott. A ruha tetején egy boríték pihent amiben egy levél volt. Elkezdtem olvasni , közben pedig folyamatosan potyogtak a könnyeim.
,, Kedves Mili! Ezt a ruhát én választottam neked , hogy majd egyszer láthassalak benne. Lehet ,hogy ez soha nem fog bekövetkezni de szeretném ,hogy tud azt nagyon megbántam,hogy elraboltalak. Vissza szeretném forgatni az időt. Sajnálom ,hogy ez lett a vége. Szeretlek. Im Changkyun."
Letettem a levelet majd kivettem a bordó ruhát. Kellemes anyagú, elől kivágott , pántos ,az alja leért a földre és egyszerű ruhadarab, ami nagyon tetszett. Mindig is vágytam egy ilyen ruhára. Így hát felvettem , tökéletesen passzolt rám , úgy éreztem benne magam mint egy hercegnő. De hamar észhez tértem mivel valószínűleg a barátnőim halottak, a férfit kit szeretek egy pszichopata akinek több személyisége van és ezek a személyiségek megakarnak ölni. A gép felé fordultam és eszembe jutott valami. Van még egy kis időm míg szerintem Wonho jön értem, úgyhogy remélem van internet. Volt három csík, ezért úgy döntöttem felmegyek a Facebook oldalamra ahol elindítottam egy élő videót és elkezdtem beszélni. Elhadartam, halkan mindent ami történt és azt is ,hogy valószínűleg meg fogok halni. Hallottam, hogy kopognak, úgyhogy bezártam mindent és mentem.

🥀Love Killa🥀 (Befejezett)Where stories live. Discover now