24. Rész

971 32 2
                                    

• Marco szemszöge •

Kint álltam a vizsgáló előtt... Rettenetesen izgulok! Most jön ki egy nővér. Vajon mit fog mondani?

- A felesége átkerül a szülő szobába, minden rendben van. - mosolygott kedvesen.

- Rendben, köszönöm.

Kitolták Lisie-t, aki közben rám nézett. És kissé el gyötört arccal mosolygott.

- Kérlek gyere velem! - kérte.

- Jövök! Biztos, hogy nem hagylak egyedül téged! - biztosítottam.

- Köszönöm. - mosolyodott el.


Közben még szóltam Ayla-nak és anyának is hogy mi van és ha gondolják jöjjenek be. Jönnek is, azt mondták.

Itt van mellettem szegény Lisie és szenved látom az arcán. Közben meg az én kezemet szorítja, de úgy hogy majdnem eltörik. Látom hogy fáradt  nagyon!!

- Hajrá már nem kell sok! Jól van asszonyom gratulálok megszületett a fia! - éreztem ahogy Lisie le nyugszik. Már nem szorítja annyira a kezemet.

- Jól van Lisie minden rendben van! - próbáltam megnyugtatni.

- Uram, a kezébe veheti a fiát. De előtte még mondja meg a nevét!

- Louis Larossi a neve. - mondtam majd a kezembe vettem a fiamat. Aki az én fiam és a drága Lisiem is jól van.

Ezután bejött anya, apa és Ayla is. Mindenki el volt ájulva hogy Louis mennyire aranyos. És hogy együtt is mennyire aranyos vagyok.



......... - ..........

Miután hazajöttünk, Lisie olyan lett mint aki kivirágzott. Egész nap mosolygott, mindenkivel kedves volt. Folyton Louis közelében volt vagy éppen velem. És persze én ott voltam velük annyi időt amennyit csak tudtam.

Magunkért |✓|Where stories live. Discover now