Jungkook
Egész héten nem tudott kiverni a fejéből, de nem tudta, hol keressen, hisz a neved nem volt valami nagy segítség.
- Jungkook, add fel! A neve alapján úgy se találod meg.
- Olyan bíztató vagy, Yoongi.-mondta Jungkook.
Ma is egész nap gyakoroltak.
- Én reális vagyok. - mondta Yoongi. - Namjoon, mond meg neki!
- Hagyd már szegényt! Majd elfelejti. Folytassuk!
2 óra elteltével Jungkook ment el először ebédelni. Kicsit egyedül akart lenni, ahelyett, hogy a tagok cukkolását hallgassa.
Egy közeli gyorsétterembe ment be, hogy gyorsan egyen valamit, aztán visszamenjen a stúdióba.
Beállt a sorba,mikor észrevett.
- T/N? - kérdezte,mire megfordultál. - Nem emlékszel rám.
- De...igen. - próbáltál vissza gondolni az ismerős arc láttán. - Te hoztad vissza a kesztyűm. - mutattad fel a kezed. - Emlékszel a nevemre?
- Hát...igen. - mosolygott kínosan Jungkook. - Meghívhatlak? Tudom, hogy nem ez a megfelelő....hely,de....
- Jó vagyis igen. - mosolyogtál.Taehyung
Az egyetem miatt csak 2 hónappal később tudtál hazajönni egy kis időre az egyetemről. Japánba jársz egyetemre úgyhogy az időd nagyrészét ott töltöd.
Most azonban szakítottál időt rá, hogy gyerekkori barátnőddel vásárolgass.
- Nézd, milyen jó az a ruha! Megyek felpróbálom. - mondta B/N.
- Én itt megvárlak. - mondtad,majd leültél a próbafülkék előtt.
- Amint leültél kihúzodott az egyik függöny és a múltkori,játéktermes srác lépett ki.
- Hogy is hívták? - kezdtél el gondolkodni.
- T/N?
Ő hamarabb felismert.
- Emlékszel rám?
- Igen. A játékteremből. - mondtad.
- Ha már így összefutottunk... Megint. Volna kedved....meginni valamit?
- Öhm...most nem érek rá. Igazából a barátnőmet várom. Nem hagyhatom csak úgy.... - magyaráztad, mikor B/N kilépett a fülkéből.
- Na, milyen? - kérdezte, miközben meglepetten nézett kettőtökre.
- Nagyon jól áll. - mondtad, Taehyung pedig mosolyogva állt melletted.
- Szerintem ő sem bánja, ha eljössz velem. - mondta halkan Taehyung, majd B/N-hez sétált.
- Elengedett. - lépett újra melléd, miután barátnődnek sutyorogva elmagyarázta a helyzetet.
- Biztos? - kérdezted barátnődet.
- Igen. - erősködött B/N.
- Hát jó. - álltál fel, majd követted Taehyungot, ki a boltból.
- Fizetés nélkül akartál távozni? - nevettél, mikor csipogni kezdett a riasztó. Taehyung gyorsan visszasietett kifizetni a holmiját, majd tovább sétáltatok, hogy leüljetek valahová.Jimin
Másnap olvastad a neten, hogy valakit megkéseltek az egyik közeli gyorsétteremnél. Megijedtél, hogy esetleg a megmentőd az ezért a kórházba siettél, hogy kinyomozd.
- Tudnom kell. Tudja ő mentett meg attól, aki megkéselte.
- Hölgyem... - kezdte az ápoló. - Sok vért vesztett tegnap óta kómában van. Most nem látogathatja meg.
Újabb 2 nap elteltével kitartásodnak köszönhetően, maszkban és lefertőtlenítve, beengedtek hozzá. Azóta, immár 2 hete, minden héten 3szor meglátogatod.
- Remélem rendbe jössz. Ne haragudj! Ez miattam van. - mondtad az alvó Jiminnek,majd felálltál, mert épp menni készültél.
Azonban hirtelen, és váratlanul megfogta a kezed. A szíved kihagyott egy ütemet a meglepetéstől.
- Tegnap tovább maradtál, T/N. - mondta halkan.
Nagyon meglepődtél. Sőt megijesztett, de azért visszaültél mellé.
- Emlékszel rám? Ne haragudj! Majd.....én....kifizetem a kórházi költségeit. Hogy érzed magad? - hadartad.
- Arra semmi szükség. Jól vagyok. - próbált mosolyogni Jimin.
- Segíthetek valamiben? - kérdezted, mert szavai ellenére is bűntudatod volt.
- Ha....kárpótolni szeretnél, akkor,.....ha kijöttem innen....gyere el velem vacsorázni!
- Ha ezt szeretnéd...- nevettél megkönnyebbülve.Namjoon
Miután Namjoon kiposztolta, hogy ő is olvassa a könyved még nagyobb példányszámban kelt és elkezdték lefordítani angolra. Szeretted volna megköszönni neki, de mivel egyenlőre az országot jártad a dedikálások miatt, eddig nem tehetted.
Ma értél Szöulba, úgyhogy szóltál az ügynöködnek, hogy beszéljem meg neked egy találkozót Namjoonnal.
- Rendben. Meglátom mit tehetek.-mondta ügynököd, mikor hazakísért, hogy kipihenhesd magad.
Másnapra már sikerült is megszerveznie a találkozót az irodában épületében.
Ebéd után rögtön a kiadóhoz siettél.
- T/N,fent már várnak. - szólt a recepciós.
- Tényleg? Basszus. Elkéstem? - gondoltad magadban. Fent, a neked kialakított irodában, már ott ül Namjoon, ezúttal maszk, baseball sapka és napszemüveg nélkül.
- Ne haragudj, hogy megvárakoztattalak. - mondtad,mikor beléptél.
- Ugyan. Örülök, hogy megkeresett. - mondta mosolyogva Namjoon.
- Alig ismerlek meg. A dedikáláson...
- Igen, nem akartam, hogy felismerjenek. - mondta zavartan Namjoon.
- Értem. Nos, én csak szerettem volna megköszönni, hogy akarva vagy akaratlanul is, de reklámoztad a könyvem. - bökted ki végre a lényeget.
Miután elmondtad, hogy miért is hívattad ide, még sok mindenről beszéltetek. Az írói pályáról, Namjoon karrierjéről könyvekről és persze arról, hogy "barátodnak" címezted őt a dedikálásnál.
Egy idő után azonban Namjoonnak mennie kellett,úgyhogy félbe maradt a talákozó.
- Remélem, még találkozunk. - mondta.Hoseok
- Ennyi? Egy bohócorr? - kérdezte Jimin nevetve. - Ennyit hagyott hátra bohócpipőke?
- Nagyon vicces. De most komolyan. Nagyon aranyos volt. - áradozott rólad Hoseok Jiminnek. - És vicces. De aztán.....egyszerűen eltűnt.
- Lehet, hogy csak képzelted. - nevetett tovább Jimin. - Amilyen dilis vagy néha... És mi lesz, HA mégis összefutsz vele valahol mégegyszer? Visszaadod neki? - kötekedett tovább Jimin.
- Igen. - mosolygott Hobi. - Aranyos, nem? - kérdezte miután feltette az orrot az övére.
- Hogy hívják? - kapcsolódott be Taehyung is.
- Kim T/N.
Te és kolleganőd, ezalatt épp a kis ovisokat kísértétek a játszóházba. Ez egy különleges nap számukra.
Nem rég szálltatok le a buszról, és most épp gyalogoltok velük, te a saját pároddal, minden kanyarban megnézve meg van-e mindenki.
Épp egy magas épület előtt haladtok el, mikor Hobi kijön az épületből, és egyből kiszúr. Odasiet hozzád.
- Ezt elhagytad. - mosolyog rád, napszemüvegén át,majd feléd nyújtja a bohócorrot. Először nem érted a helyzetet.
- Mi? - kérdezed, majd felnézel és megismered Hoseokot. - Köszönöm. - mondod, majd zsebre vágott a darabot. Közben Hoseok végig melletted halad. - Mi az, te is jönni akarsz a játszóházba?- kérdezed.
- Ha leszel a párom....-mondja, mire nevetni kezdesz. A kolleganőd furcsán néz rád. - Figyelj, most....dolgozom.
- Mikor érsz rá? Ma 7-kor?
- Legyen 8.- mondod, majd tovább mész a kicsikkel, már Hoseok nélkül.Yoongi
Néhány nappal később, munka után épp taxit hívnál az esőben, mikor újra meglátod a sötétruhás srácot.
- Vársz valakit? - kérdezi váratlanul.
- Taxit hívok. - mondod.
- Öhm....szívesen elviszlek. Ingyen. - veti fel. - Park T/N.
- Honnan... - kezded, de félbeszakít.
- 3 napja voltam itt vendég. - mutat Yoongi a kávézóra. - Yoongi vagyok, egyébként. Akkor? Elvihetlek?
Kis hezitálás után beülsz mellé a kocsiba, ahol egész kellemesen elbeszélgettek, habár inkább te mozdítod előre a beszélgetést, mivel Yoongi elég titokzatosnak és zárkózottnak tűnik.Jin
Néhány nappal később épp egy fotózásra tartottál, mikor sikongatásra lettél figyelmes. Próbáltál minél gyorsabban eljutni a kocsihoz. Mikor épp beszálltál volna, jól észre vehetően Jin szalad feléd.
Felmérted a helyzetet és látva, hogy épp a rajongók elől menekül, karon fogtad és berántottad magad mellé a kocsiba.
- Kim T/N vagyok. Emlékszel? A fotózásról. Hova vihetlek? - mosolyogtál rá.
- T/N! Micsoda szerencse... Megmentettél. - mondta Jin.
- Igen. Nos? Hova megyünk?
Azzal Jin megmondta a címet, és így most legalább volt időtök beszélgetni kicsit, mire odaértek.
- Hogy hogy erre jártál? - kérdezted.
- Á,semmi volt...egy kis elintézni valóm erre. - mondta Jin. Válasza nem túl konkrét,úgyhogy csak félig hiszed,hogy igaz.
- Akkor ma este 7-kor? - kérdezte Jin, miközben kiszállt.
- Igen. - bólintottál.
YOU ARE READING
BTS - Stories of a Relationship
FanfictionImaginek Ez az első ilyen írásom (vagy próbálkozásom ☺️). Várom a véleményeket. 👍🏻