BTS - Stories of a Relationship

Parents

Jungkook
Már együtt vagytok néhány hete.
A múlt hétvégén meséltél Jungkookról anyukádnak,aki meg is hívott titeket, hogy mutasd be. Eltelik majdnem 2 hét mire Jungkook időbeosztása mellett össze tudod hozni a találkozót.
- Mi lesz ha apukád nem fog kedvelni? - kérdezi Jungkook, miközben a ruhákat próbálja. - T/N?
- Nem lesz semmi gond. Csak....légy önmagad! Ne játszd meg magad! Akkor biztosan kedvelni fognak. Mint én. - mosolyogsz, majd egy puszit nyomsz a szájára.
Mikor azonban megérkeztek a szüleidhez kicsit te is izgulni kezdesz. Vajon mit fognak szólni?
Anyukád szerencsére jól fogadja Jungkookot.
- Gratulálok, helyes fiú! - mosolyog Jungkookra. - Gyertek beljebb! Apád bent van.
- Jó napot uram! - hajlong egyből Jungkook, amint meglátja apukádat az előszobában.
Apukád nem szól semmit csak kezet fog vele. Rövid beszélgetés után, amit főként te és anyukád irányítasz, leültök enni.
- Te aztán ki tettél magadért anya. - mondod a kaja láttán.
- Pakolok majd nektek, jó?
Apukád ekkor kezd el faggatózni. Mindent megkérdez, amit fontosnak tart. Jungkook családjáról, munkájáról stb. Kicsit kezd egy kihallgatásra emlékeztetni, de végül sikerül megtalálniuk a közös hangot a sporttal, így szerencsére már jobb hangulatban indultok haza.
- Örülök, hogy megismerhettem uram. - mondja JK szerényen mosolyogva.
- Én is. - mondja apukád is. - Aztán vigyázz nekem T/N-re. - mondja figyelmeztetően,mire JK bólint.
- Mondtam, hogy nem lesz olyan vészes, csak meg kellett, hogy puhuljon. - mondod Jungkooknak mikor már a kocsiban ültök.

Taehyung
Miután a te családod örömmel fogadta Taehyungot (mert Taehyungot mindenki szereti), rajtad a sor, hogy bemutatkozz a családjának.
- Mi lesz ha nem tetszem nekik? Ha városi tyúknak fognak tartani? - sorolod egymás után a kérdéseket.
- T/N, ne izgulj már ennyit! A családomban senki nem eszik embert. - mosolyog Tae. - És egyébként mit izélsz? Városi vagy, nem?
- Tudod, hogy értem. Ugye így jó leszek? - lépsz ki a szobából felöltözve.
- Tökéletes. Ha olyan leszel,mint amilyennek én megismertelek akkor imádni fognak.
Azzal kocsiba ültök és 3 óra múlva megérkeztek Daeguba.
- Egész úton nem szólaltál meg. Minden rendben? - karol át Tae,miközben bólogatsz és a ház felé sétáltok.
- Szervusztok! - jelenik meg a kapunál Tae apukája. - De jó, hogy megjöttetek. Gyertek be! Anyádék bent várnak. - mosolyog Taere.
Bent Tae húga fogad titeket.
- Örülök, hogy végre látlak T/N. Már nagyon sok jót hallottam rólad.
Kicsit megnyugtatott a kedvessége, habár a "ház úrnőjével" még nem találkoztál.
Miután, Tae húgával végig sétáltatok a házon végre leültök enni.
- Örülök, hogy megismerhetem asszonyom. - hajolsz meg,mikor belép Tae anyukája is.
- Én is, T/N. Taehyung már sokat mesélt rólad.
Evés közben Tae húga mozdítja előre a beszélgetést, de később Tae anyukája átveszi a szót és faggatni kezd.
- És te mivel foglalkozol T/N?
- A Kiotói Egyetemen tanulok. - válaszolsz.
Néhány ehhez hasonló kérdés után azonban, áttér, és a családodról érdeklődik. Ahhonnan pedig hamar eljutottok a.....
- És hány gyereket szeretnél majd?
- Öhm...
- Tudod, nekünk fontos, hogy nagyszülőként kivehessék a részünk az unokánk életéből. - mondja Tae anyukája, miközben te feszengve ülsz.
- Anya, ne túlozz! Még alig 1 hónapja vagyunk együtt. - ment ki a helyzetből Tae.
- Jó jó.
Azzal lezárult a kínos kérdezősködés és inkább mindennapi dolgokról beszéltek, egészen az indulásig.
- Gyertek máskor is! Majd beszélünk T/N. - mondja Tae anyukája,mikor kikísér titetek.
A kocsiban aztán Tae szélesen mosolyog.
- Én mondtam,hogy kedvelni fognak. Látod, anyám már a jövőnket tervezi.

Jimin
- Biztos kedvelni fognak? - kérdezi Jimin a kocsiban.
- Őszinte leszek. Apám....nem éppen egy idolt képzelt el nekem,de... ha megismer biztos megkedvel majd. - mondod. 
- Biztos vagy benne?
- Persze. - mosolyogsz. - Akár megemlítheted neki,hogy megmentettél. Az biztosan leveszi a lábáról.
Mikor megérkeztek, apukád még nincs otthon.
- Elküldtem, hogy vegyen még ezt-azt. - mondja anyukád. - Gyertek be, üljetek le a nappaliba! Mindjárt jövök. - mosolyog anyukád. 
- Látod, eddig simán megy. Szerencsédre a nővérem Párizsban él már egy ideje. 
- Miért?
- Mert ő aztán minden eddigi pasimat alaposan kifaggatta. Apám hozzá képest....- mondod. 
- T/N szívem tudnál segíteni? - szól anyukád,mire készségesen felállsz és elindulsz a konyhába. 
- T/N, itt ne hagyj! - próbál visszatartani Jimin,de tovább mész. 
- Mi van félsz egyedül? 
Kis idő múlva térsz vissza anyukáddal az oldaladon. A nappaliban Jimin feszengve ül apukáddal szemben,aki a jelek szerint időközben megjött. 
Bemutatod őket egymásnak,majd miközben apukád Jimint kérdezgeti,te próbálod a legjobbat kihozni a válaszaiból,hogy minél jobb színben tűntesd fel.
- Hát kedveskéim, remélem jösztök még. - mondja anyukád,mikor épp menni készültök.
- Köszönjük anya,minden nagyon finom volt.
- Örültem,hogy megismerhettem uram. - hajol meg Jimin apukád felé.
- Köszönöm,hogy.....megmentetted. - mondja szűkszavúan apukád,majd kiléptek a kapun.
- Apám nehezen nyílik meg, de én mondtam, most, hogy tudja,hogy te vagy az én hősőm rögtön jobban kedvel. - mosolyogsz,mikor elindultuk haza.