𝐟𝐚𝐢𝐫𝐲 𝐚𝐧𝐝 𝐩𝐢𝐫𝐚𝐭𝐞 ; 𝐯𝐦𝐢𝐧!! 𝐲𝐚𝐨𝐢

Erotikus öv

Mégis hogy érti azt, hogy én egy hús vagyok?

Nem is ettem a napokban húst.

-Jimin. -hallottam meg a nevemet ajkai közül. Hidegen mondta, ezért a bőrömön végigfutott a hűvös érzés.

-I...igen? - az előbb még nem dadogtál, mi van veled? ; ezt gondoltam magamban, de tudtam hogy rettegek tőle. Nem is véletlen...

-Remélem tudod mire gondoltam az imént. Megmentettem az életedet, de ezért minimum 3 szívességgel tartozol nekem. Ahányszor megmentelek, annál többet kell visszafizetned. - csak lágyan bólintottam. Ja, amúgy nem értek semmit. Talán takarítanom kell? Abban amúgy is otthon vagyok és szeretem is csinálni.

Az éjszaka nyugodtan és csendesen telt, félelmeim ellenére könnyen elaludtam. Az ágy legszélére húzódtam, majd úgy húnytam le a szemhéjamat.

Reggel viszont nem ott ébredtem, ahol álom ment a szemembe. Továbbra is az ágy környékén voltam, de nem a matrac volt az, amin elhelyezkedtem. A hajó kapitánya volt a fekvőhelyem... Mindkét karja a derekamon pihent, szemei a szájával együtt mosolyogtak.

-Na hogy aludt a tündérfiú? - kezei hidegek voltak, de ennek ellenére is végigfuttatta őket a hátamon, így kellemetlenül megremegtem.

Várjunk! De hiszen én miért fázok ennyire? Hogy érezhetem azt hogy milyen a bőre?

A hosszú ujjú ingem helyett, csak a hófehér bőrömet láttam magamon.

-Hol...

-Hiányolod a ruháidat? - fejezte be a mondatomat, mire én csak lesütöttem a tekintetemet. -Nyugi, csak kimostam. Egy merő adta homok volt. De voltak foltok amik az istenért sem jöttek ki... -lélekhomok és futófű. Sosem jöttek ki.

-Köszönöm, de ennek ellenére nagyon fázok. - mindössze a férfi teste melengetett, az is csak a mellkasomat, hiszen a kezei szinte jegesek voltak.

-Adok ruhát, a tiéd még egy ideig száradni fog. - kapott fel a kezeibe, majd csak óvatosan visszatett az ágyra. A szekrényéhez ment, és ruhát keresett számomra.

Nem is az a fura, hogy így bánik velem, hiszem Gyeomie is közvetlen volt odalent. Ő is elszökött lentről, előttem talán 1 héttel. Vajon ő hogy lehet? Még emlékszem a puszikra, amiket az arcomra adott. Olyan jó barát volt, amilyenről álmodni sem lehet! Talán a kapitány is lenne a barátom? Bár kissé erőszakos... Yugyeom szöges ellentéte, de úgy tűnik ő ugyanúgy megvéd, csak ő kér is érte valamit. Szokatlan, de nem panaszkodom.

Egy nagy bőrből készült felsővel, alá egy fehér pólóval jött hozzám. A nyakában egy kék, kissé érdes anyagnak tűnő nadrágszerűség lógott a nyakában.

-Az... Micsoda? - böktem a nadrág irányába.

-Ez? - emelte fel, a többi darabot az ágyra téve. - Farmer. Mi ilyet hordunk. Csak rám ez kicsi. - halkan felnevetett. - Amúgy meg... Amit eszel az nem a hasadra, hanem a fenekedre megy. Jó fogni. - vigyorodott el, én viszont csak értetlenül néztem utána, hiszem elhagyta a szobát. Most utána kéne mennem? De a többi kalóz mit szól?

A gondolataimat elhesegetve öltöztem fel. Jézusom, ezek miért ilyen hosszúak? A szekrényhez lépve kezdtem el keresgélni egy övet, szerencsére találtam is. Jé, szokatlan. Egy öv ilyen sok irányba ágazik? Hm, mondjuk megteszi.

Nagy szenvedések árán magamra vettem, a vállamra, a derekamra és még a kezem alá is kellett akasztani de végülis a nadrágot megtartotta.

A dzsekit nem vettem rá, hiszen az öv miatt is melegem volt. Még kis csipkék is voltak rajta! Nagyon aranyos!

A kisablakon kukucskáltam kifelé, éppen láttam valamit. A kapitány éppen egy aranyos fiúval veszekedett. Nem hallottam sokat, a falak túl vastagok voltak.

Minimálisan kinyitottam az ajtót, és úgy hallgatóztam, de sajnos pont akkor jött vissza a fiú. Idegesített hogy még mindig nem tudom a nevét...

-Hallgatózni próbálsz tündike? - hajolt az arcomhoz, becsukva maga mögött az ajtót.

-I... igen, mert kíváncsi voltam, hogy valaki hív e téged a neveden, mert nem merem megkérdezni, a fal pedig túl vastag, se ki, se be nem szűrődnek hangok és... -magyarázkodtam, de ő újból a számba helyezte ujját. Csak most kettőt. Miért csinálja ezt vajon? Nem akarom leharapni.

Nem igazán akarta onnan kivenni a testrészét, így csak megnyaltam, szórakozásból. Nagyot nyelve pillantott rám, én viszont elhúzódtam tőle.

-Mi ez az íz? Olyan mint a tonhal. Kaphatok? - csillantak fel a szemeim. Csak nevetve mutatott az asztalra, én pedig le is csaptam az ételre. Azt majszolgatva néztem rá. Jé, ebben nincs szálka... Még finomabb!

Éppen beszippantottam egyet egészben a számba, de a fiú hirtelen megszólalt.

-Kim Taehyung.

-Hm? - emeltem fel a fejemet érdeklődve. Nem értettem mit mondott...

-Taehyung. Ez a nevem. -ismételte meg, mire csak elmosolyodva felkeltem, és toltam egy halat a szájába.

-Taetae! - csuktam be a szememet boldogan, a nevetés miatt.

-Mégis hogyan hívtál? - szólalt meg mikor lenyelte a falatot. A válaszomat meg nem várva lökött az ágyra, majd végignézett rajtam. -Amúgy is, honnan szedted elő ezt a szexi övet?

-A... szekrény m... mélyében volt. -válaszoltam őszintén. -Csak ez volt, a nadrág meg nagy rám, szóval kellett valami ami felfogja...

Csak mosolygott, majd végigsimított a nyakamon.

-Ez nem olyan tündibündi...