- Cortez. Beszélnünk kell- ültem idegesen az ágyán. Igen. Ma a nagyszülőknél alszunk.
- Elmehetsz fürdeni- kapcsolta be a TV-t.
- Nem, most beszélgetünk- vettem ki a távirányítót a kezéből.- Kérlek Cortez, ennek már itt az ideje- vettem szinte könyörgősre a formát.
- Miről? És muszáj?- húzta a száját.
- Igen- bólintottam nem engedve magam a tiltakozó bociszemeinek, amitől ott helyben meghaltam volna.- Együtt vagyunk több mint hat éve. Szeretlek még most is, ugyanolyan, ha nem erősebb hatással vagy rám, és úgy gondolom, hogy itt az ideje ezeknek a dolgoknak. Nincs fél év és te huszonhat, én meg huszonöt leszek. Vagyis pont abban az időben vagyunk, hogy lassan gyerekeink legyenek... Nem tudom mit gondolsz erről, de...
- A nagyi beleültette a bogarat az agyadba?- kérdezte.
- Nem... Bennem ez már egészen régóta megvan- vontam vállat.- A nagyid csak azt a pillanatot hozta el, hogy kirobbanjon belőlem- feleltem.
- Reni... Van időnk- simította meg a hátamat.
- Tudom... Csak nem akarom, hogy elfusson felettünk az idő, vagy neadjisten bármi megtörténne... Mondjuk szét mennénk. Csak mert sok ideje vagyunk együtt. És akkor a gyerek vagy gyerekek összetartanának minket... Érted miről beszélek?- piszkáltam a nadrágomat.
- Ne gondold túl a dolgokat...- ölelte át a derekam.- Nem akarlak elhagyni tudod jól.
- Tudom! De mostanában nagyon sokat voltál távol... És nagyon hiányoztál... Az elmúlt egy hónapban kettőt töltöttél otthon, akkor is szinte végig aludtál, utána meg utaztunk ide, és a rokonok miatt szintén nem tudtunk semmit se nagyon csinálni. Tudom, nincs a legjobb idő kint, de ilyenkor is jó körülnézni, és én szeretnék is. Annyira rég voltam a Normafánál mondjuk.
- Reni! Egy hétig itt vagyunk! Bárhova elmehetünk!
- Jó- fontam össze magam előtt a kezeimet.- De az elmúlt napokban is PS-eztél. Tudom, hogy szeretnél a fiúkkal tölteni egy kis időt, habár eddig csak Ricsiékkel találkoztunk, de ja. Hiányzol Cortez, alig látlak annyit repülsz, ha meg itthon is vagy, akkor is alszol- duzzogtam.
- Reni!- próbált meg átölelni de én elhúzódtam tőle.
- Ezért szeretnék egy kisbabát. Hogy legyen valami, ami megszínezi az unalmas hétköznapjaimat, miközben rád várok- tördeltem az ujjaimat.
- Azt nem fogom engedni, hogy a gyerekünket egyedül neveld fel!- mondta.- Kevesebbet fogok dolgozni, jó?- kérdezte.
- Köszönöm- ragadtam meg a kezét, és hátradőltem az ágyon.
KAMU SEDANG MEMBACA
Ketten, Párizsban (SzJG FanFiction) (BEFEJEZETT)
Fiksi Penggemar,,Virág a kezembe nyomott egy unikornisos (?) Mamuszt, közölve, hogy barátságpapucs (?), szóval kaptam papucsot." Következő rész: Andris, Lefejellek!
